Romos lakásban él sok a magyar roma

A romák lakhatási helyzete lényegesen rosszabb Magyarországon, mint az átlag népességé – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország jelentéséből. A kormányzati romapolitikáról készített jelentés lakhatással foglalkozó része szerint a roma népesség majdnem 30 százaléka lakik rossz minőségű, vagyis romos lakásokban, szemben az átlagos népesség 8 százalékával.

A jelentést az Európai Unió Roma Évtized Titkársága rendelte meg civil szervezetektől, különös tekintettel a romák társadalmi befogadását érintő beavatkozásokra és szakpolitikákra. Kísérleti programként hét országban, köztük Magyarországon készítettek jelentést.

Magyarországon 2011-ben a 15-64 éves romáknak mindössze negyede volt foglalkoztatott. A magyar roma nők foglalkoztatási rátája 13-16 százalék között mozgott. Az alkalmi munkavégzés és az informális, rejtett foglalkoztatás aránya rendkívül magas az aktív korú romák között.

Az ENSZ fejlesztési programjában, két évvel ezelőtt végzett felmérés szerint a roma népesség 29 százaléka lakik rossz minőségű, romos lakásokban vagy telepi körülmények között, 30 százalékuknak nincs hozzáférése jó minőségű, közműves vízellátáshoz. A roma háztartások nagy része fával fűt (81 százalék), míg a nem roma háztartásoknak csupán a fele.

A romák több mint fele él olyan háztartásban, amelynek fizetési elmaradása van, főként a víz és villanyszolgáltatók felé.

Egy 2010-es felmérés adatai szerint 823 településen és 10 fővárosi kerületben, vagyis a települések negyedében összesen 1633 szegény- és cigánytelep van, ahol összesen 280-315 ezer ember él, amely az ország népességének 3 százaléka. A telepek 16 százalékában nincs vezetékes vízellátás. Fontos megállapítás, hogy a roma népesség 84 százaléka társadalmilag vegyes összetételű lakókörnyezetet preferálja a szegregált lakókörnyezettel szemben.

A Habitat for Humanity Magyarország jelentésében szereplő javaslatok célja, hogy a kormány alakítson ki egy koherens szociális lakáspolitikai stratégiát, mely meghatározza a legfőbb lakhatási problémákat és megfelelő forrásokat rendel a kidolgozandó intézkedési tervhez.

A szervezet javasolja a lakásfenntartási támogatás összegének növelését és az adósságkezelési támogatás kiterjesztését minden településre, illetve a támogatás feltételrendszerének kiigazítását a mélyszegénységben élők, köztük is roma háztartások lakásköltségekkel való eladósodásának kezelése érdekében.

A jelentés készítői szerint elengedhetetlen a szociális bérlakás állomány növelése, akár a magánkézben lévő bérlakások bevonásával. A területfejlesztési politikában erősíteni kell az esélyegyenlőségi politika érvényesíthetőségét és elsődleges céllá kell tenni a telepfelszámolást és a lakhatási mobilizációt – áll a javaslatcsomagban.