Reuters: szeptemberre itt az újabb hitelválság

Egyre több jel utal arra, hogy a következő hónapokban az európai pénzügyi rendszerben a 2008. őszihez hasonló hitelválság alakulhat ki – derül ki a Reuters elemzéséből.

A kötvény- és a devizapiacokon kialakult folyamatok arra utalnak, hogy az elmúlt időszak tőkepiaci hullámzásai augusztus után is folytatódnak, sőt a kockázatkerülés erősödése miatt három év után ismét légüres térbe kerülhetnek a bankok, lefagyhatnak a hitelpiacok – idézi a Reuters elemzését a Napi Gazdaság. Az aggodalomra okot adó jelek egyike, hogy a pénzintézetek egyre kevésbé hajlandóak saját büdzséjükből finanszírozni ügyleteiket, ami szűkíti a vállalati és az államkötvények piacán rendelkezésre álló forrásokat. Vannak olyan területek ezen a piacon, amelyeken június óta 63 százalékkal csökkent a bankok aktivitása – derül ki a Barclays Capital adataiból. További gond, hogy ha kitart a bizonytalanság, az a tőkepiacok további szánkázásához vezethet, ami a pénzintézeti részvényeket sem kímélné, tovább szűkítve forrásaikat – fogalmazta meg félelmeit Abdullah Karatash, a Natixis befektetési társaság kötvénykereskedési ágazatának vezetője.

A vállalati kötvények piacának likviditása sem egyenletes, ami érinti a pénzintézeteket is: a Bank of America kötvényeinek hitelbiztosítási felára (cds) például a múlt héten rekordszintre emelkedett, mert alig talált vevőt a papírjaira. A határidős üzletek sem festenek biztató képet: a három hónapos hitelek magas kamata arra utal, hogy a bankok finanszírozási nehézségekre számítanak az új év beköszöntével, ezért még decemberben igyekeznek bespájzolni forrásokat. A nagy befektetési alapok már most egyre kevésbé hajlandóak fedezet nélkül hitelezni az európai bankokat, ami oda vezet, hogy az utóbbiak nehezebben jutnak dollárforrásokhoz. A három hónapos bankközi dollárkölcsönök kamata tegnap egyéves csúcsra emelkedett. A pénzpiaci alapokat is egyre jobban aggasztja az európai bankok helyzete, egyesek nem szívesen nyújtanak forrást nekik egy napnál hosszabb időre. Bizonyos hitelfajták kihelyezése 15-20 százalékkal csökkent június eleje óta, ami megintcsak megnehezíti a kontinens bankjainak dollárhoz jutását, s ezzel amerikai ügyleteik finanszírozását. Az euró-dollár átváltások költsége a válság utáni szintre ugrott.

Az európai bankok sérülékenyebbek amerikai társaiknál, mert az utóbbiak jobban növelték likviditásukat a 2008-as pénzügyi válság óta és mérsékelték rövid távú tartozásaikat. Az európai pénzintézetek emellett kénytelenek voltak emelni betéti kamataikat, hogy több pénzt gyűjtsenek be ügyfeleiktől, miután az amerikai alapok tartózkodnak finanszírozásuktól. A 25 európai bank adósságait értékelő cds index szintén arra utal, hogy a piacokat erősen aggasztja hiteleik minősége. Az index kedden 242 bázisponton állt, alig alacsonyabban a múlt heti 260 bázispontos csúcsnál és magasabban a pénzügyi válság idején elért 210 bázispontnál – idézte a Reuters a Markit piackutató adatait.