Plázastop: Több tízezer embernek nem lehet munkahelye

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalása a „fenntarthatóság szempontjának a kereskedelmi központok működésében történő érvényre juttatásához szükséges törvénymódosításokról”:

A három szakmai egyesület szerint jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni Magyarországon; a fenntarthatóság szempontja a jelenlegi jogszabályi keretek között is érvényesíthető. Ezt garantálják egyebek mellett a különböző építésszabályozási eszközök és a kötelező hatástanulmányok is. Abban az esetben, ha a jogalkotó újra kívánja szabályozni ezt a területet, az egyesületek felajánlják a szakmai tudásukat és segítségüket a törvényalkotónak. A Parlament előtt lévő törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát:

A Plázastop törvénytervezet várható negatív hatásai

Az építőipar hanyatlása fokozódna a törvény hatására, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Az építőipar árbevétele soha nem látott mélységekbe esett vissza, a 2011. júliusi KSH adatok szerint az építőipari termelés volumene 15,4%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez annyit jelent, hogy az építőipari termelése csökkenése továbbra is gyorsul, ami nagy hatással van a hazai GDP-re is. A kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első  hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kiskereskedelmi forgalom a GDP tíz százalékát adja. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassítani fogja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést. A kiskereskedelmi szabadverseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető.

Az IFK, a MBSZ, és az MGYOSZ javaslatai

Moratórium mellőzése: Az IFK, MBSZ, és a MGYOSZ a moratórium mellőzését szorgalmazza, mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak.

Mérethatárok: A javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 m² helyett az egyesületek Budapesten legalább 10.000 m²-, vidéken pedig legalább 5.000 m² vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.

Vegyes-hasznosítású ingatlan: A törvénytervezet nem tesz különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

Meglévő épületek átalakítása: Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra. Kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.

A meglévő piacoktól és kereskedelmi központoktól való kötelező távolság szabályozása: A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot (lásd LMP törvénytervezet 4§ (2) c pontja). Az egyesületek szerint a kereskedelem fenntarthatóságát nem az egyenletes földrajzi eloszlás, sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja.

EU-konformitás: a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak; többek között a szabad verseny-és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt. Fontos lenne megvizsgálni a tervezet EU-konformitását és ez alapján módosítani, ha szükséges.