Nincs jelentős árcsökkenés

Kivonult a hazai ingatlanpiacról a külföldi beruházók nagy része, akik maradtak, azok is lassítják, vagy halasztják az építkezést, de a kínálati árak nem csökkentek. Becslések szerint Budapesten 4-5000 eladatlan újépítésű lakás várja tulajdonosát, a vásárlók pedig szinte kizárólag azonnal beköltözhető ingatlanokat keresnek – áll a Duna House legfrissebb elemzésében.

Az általános pesszimista hangulat
ellenére az új építésű lakások piaca nem állt le, azonban hangsúlyeltolódások
mindenképpen tapasztalhatóak. A tipikus vásárló 15-25 millió forint közötti
ingatlant keres, sokkal alaposabban utánanéz a hitel és támogatási
lehetőségeknek, és hosszú idő után újra hajlamos kisebb alapterületű lakásban
gondolkodni – valamint legalább 15-30% önerővel rendelkezik.

Nincs  jelentős árcsökkenés

Tavaly ősszel tömegesen vonultak
ki a külföldiek a magyar lakáspiacról, mind a beruházói, mind pedig a vásárlói
oldalt tekintve, de a hazai vásárlók is komolyan elbizonytalanodtak, főleg a
devizahitel-lehetőségek jelentős beszűkülése miatt. Mostanra úgy tűnik,
valamennyire kezd helyreállni a piac, de a korábbi években tapasztalt forgalom
visszatérésére még várni kell – jelezte Murányi Ákos, a Duna House vezető
elemzője.

A kínálati oldalon mindezek
ellenére nem csökkentek az árak jelentősen, bár nehezebb az értékesítés, mint
mondjuk tavaly ilyenkor. Öröm az ürömben a kész lakásokat árusító beruházók
számára, hogy a potenciális vevők döntő többsége a megtekinthető, bejárható,
azonnal beköltözhető lakások iránt érdeklődik, az előértékesítésben kínált
ingatlanok iránt mérséklődött az érdeklődés, kevesen mernek a mostani
helyzetben “látatlanban” ingatlant vásárolni. Ilyen, azonnal költözhető
lakásból a DH-nál jelenleg igen nagy a kínálat.

Dezertáló külföldiek

A külföldi vásárlók gyakorlatilag
teljesen eltűntek a vételi oldalról, leginkább csak a bérleti piacon
képviseltetik magukat, de a hazai érdeklődök is alaposabban átgondolják a
vásárlást. Az a vásárlási modell, amelyben számos külföldi vevő befektetési
céllal gyakorlatilag látatlanban vette meg a lakásokat, jelenleg nem igazán
működőképes. Ennek jelei már tavaly elkezdtek megmutatkozni, amikor több
külhoni befektető is azzal szembesült, hogy a továbbértékesítésre megvásárolt
lakásaitól nem, vagy csak nehezen tud megszabadulni.

A magyar ingatlanpiac ennek
ellenére továbbra is versenyképes tudna maradni, ha a globális pesszimista
hangulat nem nyomná rá a bélyegét a vásárlási kedvre. Mind a régióhoz, mind
pedig az EU nyugati tagállamaihoz képest a hazai ingatlanárak alacsonyan vannak – míg Pozsony külvárosában 25-28 millió forintot is elkérnek egy átlagos
panellakásért, Budapesten ennyiért már jó minőségű, jó helyen található új
építésű ingatlant lehetne vásárolni, panelből pedig legalább kettőt.

Önerő nélkül már nem megy

A válság begyűrűzésével változtak
a hazai vevők lehetőségei is, nehezebb hitelhez jutni, eltűntek a 0%-os
konstrukciók a piacról, valamint a banki értékbecslők ceruzája is vastagabban
fog: könnyen előfordulhat, hogy alacsonyabbra értékelik a kinézett lakást, mint
mondjuk egy évvel ezelőtt tették volna, vagy éppen már nem találják
elfogadhatónak azt a jövedelmi szintet, ami egy éve ilyenkor még simán
átcsúszott volna a hitelbírálaton.

Sokan gondolnak arra, hogy az
állami támogatási rendszer igénybevételével teremtik elő a szükséges tőkeerőt,
ennek azonban könnyen gátat szabhat, ha a megszellőztetett tervek szerint
például a szocpol kedvezmény feltételeit szigorítanák, vagy rászorultsági
alapon folyósítanák. Korábban előfordult, hogy a hiányzó tőkét néhány vásárló
személyi hitelből pótolta, azonban a mostani 30% körüli THM szintnél ezt már
nagyon kevesen választják.