Nem olyan szép a kormány 2012-es csomagja, mint ahogy állítják

A jelenlegi állapot alapján a kormányzati szektor egyenlegére adott előrejelzésünk 3,1%-os GDP-arányos egyenleget mutat. Ez meghaladja a kormány célját – kezdte az MNB államháztartásról szóló friss elemzésének bemutatását Varga Lóránt.

A jegybank közgazdásza arra is kitért, hogy az idei évben – az egyszeri tételek nélkül – 1%-os GDP-arányos romlás következik be a költségvetés egyenlegében a tavalyi évhez képest. Az MNB szakértői szerint 2012. évi költségvetési törvénytervezet előirányzataiból az olvasható ki, hogy a kormány tervezett intézkedéscsomagja a bevételi oldali lépésekre épül elsősorban. Ez pedig ellentmond a kormány kommunikációjának.

A jegybankelnök a Költségvetési Tanács tagjaként értékeli és mérlegeli a költségvetési folyamatokat. Mi szeretnénk olyan szakértői anyagokkal támogatni az elnök munkáját, amelyek segítenek neki megalapozott döntéseket hozni – vezette fel a jegybank friss elemzésének bemutatását Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki szerint szükség van egy hosszabb távú kitekintésre is a költségvetés esetében. Elmondta: a márciusi jelentés részletesebben elemzi majd az államháztartási folyamatokat. Varga Lóránt, az elemzést készítő szakértői csapat vezetője előadásában hangsúlyozta: október 14-ig elérhető információkat építettük be számításainkba, ezek pedig már tartalmazzák az adócsomag első becsléseit. Jelenlegi állapot alapján a kormányzati szektor egyenlegére adott előrejelzésünk 3,1%-os GDP-arányos egyenleget mutat. Ez meghaladja a kormány célját – emelte ki Varga Lóránt. Az idei évben az egyszeri tételek (magánnyugdíjpénztáraktól származó bevételek, MOL-részvénycsomag 500 milliárdos kiadása, valamint a 250 milliárdos áfakiesés a brüsszeli döntés nyomán) nélkül 4,3% lehet a központi alrendszer hiánya. Jelentős, a GDP 1%-át tapasztalható romlás tapasztalható a 2010-es évhez képest az adócsökkentés miatt. A számok tehát azt mutatják, hogy a központi költségvetésben 2,3%-os kiigazításra készül a kormány (jövőre a kormány 2%-os hiányt akar elérni az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt egyenlege esetében), ami nagyon jelentős – tette hozzá a jegybank közgazdásza. A kormány ezt úgy szeretné elérni a költségvetési törvényjavaslat szerint (amit az előirányzatokból ki lehet következtetni), hogy a bevételekből 1,5 százalékpont származna, míg 0,7 százalékpont érkezne az elsődleges kiadások megtakarításából. Vagyis a jegybank számításai azt mutatják, hogy a jövő évi kiigazító csomag elsősorban a bevételi oldali intézkedésekre támaszkodik, szemben a kormányzati kommunikációval, ami hangsúlyozza: jövőre a kiadás oldali lefaragás a hangsúlyos.

A szakértő arról is beszélt, hogy az MNB csak 1,4%-os egyenlegjavulást vetít előre a következő évre: 0,9 százalékpontos bevételnöveléssel számol, 0,5 százalékpontos lehet elsődleges kiadásoknál a megtakarítás. Vagyis ezek szerint is a bevételek növekedése van túlsúlyban. Az MNB szakértője kitért arra is, hogy a jegybank pontosan miért vár nagyobb hiányt a jövő évre, mint a kormány.

1. Két intézkedés részletek hiányában nem szerepel a prognózisban: a többletbevétel a környezetvédelmi termékdíjból, valamint a rokkantsági ellátások szigorítása.

2. A makrogazdasági pálya eltéréseinek hatása összességében nem jelentős (az MNB szakértői csak 0,6%-os gazdasági növekedést jósolnak jövőre), mert az ellentétes költségvetési hatású különbségek jórészt kioltják egymást. A kamatkiadás alapvetően a forint árfolyamára vonatkozó feltételezések miatt különbözik: a jegybank ugyanis nem 268-as euróárfolyammal, hanem a jelenlegihez közeli árfolyammal számol, ez 23 milliárdos többletkiadást jelent.

3. A különbségek legnagyobb része az intézkedések hatásának eltérő becsléséből származik. A jegybank szakértői itt külön kitérnek az egyes intézkedésekre, ahol elcsúszást látnak, vagy más teljesüléssel számolnak.

A kormánynál jelentősen pesszimistábban ítéljük meg az online szerencsejátékok adóztatásának megvalósíthatóságát – mutatott rá Varga Lóránt. A jegybank nem számol az adóbeszedési hatékonyság tervezett javulásával az ÁFA esetében (ez GDP-arányosan 0,15%-os elcsúszást jelent). Emlékezetes, ezt még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentette be, ettől az intézkedéstől a kormány már az idei évben plusz 40 milliárdos bevételre számít. A járulékbevételek esetében is kisebb többlettel számol a jegybank.