Münchausen báróvá válna az építőipar

Az ágazat szakértői szerint magára számíthat az építőipar, a legfontosabb célnak a minőséget, energiatudatosságot és a szabályozási környezet egyszerűsítését tekintik.

Sötét jövőképet ígér az idei év az építőipar számára, ezért
energiahatékony építési- és lakáskoncepciót alakít ki az ágazat, mivel
a szektornak magának kell kihúznia saját magát a válságból – mondta
Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke a Buildecon a
Bautrend kerekasztal-beszélgetésén. Az elnök szerint a valódi
mozgásteret a széndioxid-kvótapénz jelenti, amely például a cseh
építőipar számára 250 milliárd forintnak megfelelő összeget jelentett
egy energiahatékony építőipari csomag megvalósítására.

A
Buildecon kutatóintézet legfrissebb, a magyarországi építési
teljesítményre vonatkozó előrejelzése összességében minimális
csökkenésre számít idén a szektorban, a tavalyi 1,4, illetve a 2008-as
3,2 százalékos visszaesés után – mondta Gáspár Anna ügyvezető.

A
Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke, Maráczi Zsolt elmondta: a
szervezet tavaly év végén hozta létre európai otthonteremtés
programját, amely egy országos lakásprogram javaslatát is tartalmazza,
a legalapvetőbb célja pedig, hogy ne létezhessen kormányprogram
lakáskoncepció nélkül. Az egyesület egy olyan lobbitervezetet is
elkészített, amely az uniós pénzek lakásépítésbe való bevonását
szolgálná, kiinduló célként egy bérlakásprogram megalkotásával – tette
hozzá Maráczi.

Az építőipar minőségre és energiatudatosságra
törekvésére hívta fel a figyelmet Pásztor József, az Építész Kaláka
Kft. ügyvezetője, hozzátéve: az ágazat kilábalásának alapját a
felújítások fogják adni, hiszen a jelenlegi válságnak vége lesz, de jön
a következő: az ökológiai – fogalmazott. Az építőipar
túlbürokratizálódott – jelentette ki Kiss Jenő, a Magyar Mérnöki Kamara
építési tagozatának elnöke. Véleménye szerint a szektor nem kap kellő
segítséget a kormányzattól a problémák felszámolására.

A
szabályozási szinten szükséges tennivalók elsősorban nem pénz, hanem
elhatározás kérdései, például legalább harminc felesleges hatóság
létezik a rendszerben – tette hozzá Tóth Csaba, a Budapesti Ingatlan
Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. vezérigazgatója. Az
energiahatékonyságot és a szemléletformálást hangsúlyozta Márta Irén, a
Holcim kommunikációs igazgatója, kiemelve egy olyan szabály-,
minősítési- és oktatási rendszer szükségességét, amely nemcsak az
energiafelhasználás alapján osztályozza az épületeket. A válság pozitív
vonatkozásaként említette Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezető
igazgatója, hogy a normális, korrekt és hosszú távon gondolkodó cégek
megerősödését jelentheti a jelenlegi helyzet a “nem ide tartozók”
kiesésével.