Mozgásban – uniós pályázatok logisztikára

A mozgás maga az élet. Forog a sokáig mozdulatlannak vélt föld („…és mégis mozog”), mobilitásában válik működőképessé a tőke, és változik – a remények szerint jóval racionálisabb formát ölt – az uniós támogatások magyarországi rendszere is.

A 2007-2013-as támogatási időszak felénél a hazai EU-s forráselosztás olyan szinten elaprózottá, bürokratikussá vált, hogy a helyzet már a cél teljesülését, a 8000 milliárd Ft hatékony felhasználását veszélyeztette. Eddig a rendelkezésre álló összeg 14%-át sikerült csak lehívni. A fennmaradó pénz éves bontásban még mindig a magyar GDP 4-6%-át teheti ki – ezt záros határidőn belül, ésszerűen felhasználni nem kis feladat.
Van pénz a logisztikára is

Ha szigorúan csak a tényeket vizsgáljuk a hír tehát kettős: a rendelkezésre álló fejlesztési forrás jelentős, ugyanakkor annak racionális elosztását mielőbb újra kell gondolni. E két megállapítás jellemzi a támogatási rendszer egészét, és azon belül igaz a logisztikai kiírásokra is. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében elérhető logisztikai források összértéke 12,5 milliárd Ft 2009-2010-re, amiből eddig mindössze 3,2 milliárdnyit (forrás: NFÜ) ítéltek oda. Természetesen ennél magasabb (8,1 milliárd Ft) összegre nyújtottak be pályázatot, de a projektek egy részéről még nem született döntés, vagy elutasításra kerültek. Ha tegyük fel, minden pályázat zöld lámpát kapna (ez a gyakorlatban szinte kizárt), akkor is még több mint 4 milliárd, logisztikai fejlesztésre fordítható forint vár a vállalkozó szellemű beruházókra.
Feltéve, hogy…

Joggal merül fel a kérdés: a pénzhiányos magyar gazdaságban vajon mi lehet a látszólagos érdektelenség oka? Nos, az ördög ismét a részletekben – az elosztás korábban emlegetett módjában – rejlik: a válság hatására amúgy is óvatosabb vállalkozói kedvet a pályázati kritériumok tovább hűtik. Vonzó ugyan az akár 40-50%-os támogatás lehetősége, ám a jogosultsági feltételek – 5.000-10.000 m2 fedett raktári kapacitás megléte/létrehozása, 100-125 milliós minimum beruházás – tovább szűkítik a támogatható projektek körét.

Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatójaA pályázati tanácsadó MAPI Zrt. május végén megjelentetett, több mint 400-oldalas, „Újratervezés 2.0.1.0” tanulmánya elsősorban nem azért érdemel figyelmet, mert rámutatott a változás szükségszerűségére, hanem mert konkrét, az egyes területek szempontjait figyelembe vevő megoldási javaslatokat tartalmaz. A kis és közepes vállalkozások megerősítése, a pályázati struktúra egyszerűsítése, a prioritások kijelölése – csak néhány példa azok közül, melyek a MAPI tanulmányában és az Új Széchenyi Terv augusztus elején közzétett vitairatában is szerepelnek. “Mi is vélünk hasonlóságokat felfedezni a két dokumentum között, de ez nem meglepő – aki végiggondolja mik a legfontosabb feladatok, nagyjából ugyanazokra a válaszokra kell jutnia. A mi vitairatunk talán kicsit operatívabb” – véli Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: „Örülünk annak, ha figyelembe veszik az anyagunkat a Széchenyi Terv összeállításakor, erről már korábban is érkeztek visszajelzések hozzánk. A logisztika vonatkozásában azt képviseljük, hogy a „logisztikai beruházás” kategória a jövőben ne kötődjön raktári négyzetméterekhez. E változás tenné lehetővé a logisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztésének irányába történő elmozdulást.”