Mire fizet az állam 35 milliárdot?

Se becslések, se vizsgálatok nincsenek azzal kapcsolatban, miért lesz jó Magyarországnak, ha Sávolyon épül egy motorpálya. Az állam úgy készül kifizetni 35 milliárd forintot, hogy az eddig sokszor hatástanulmányként hivatkozott KPMG-vizsgálat valójában csak a nem túl fényes bizonyítványa egy állami hitelre ácsíngózó beruházó üzleti tervének.

Ha el is készülne még idén a pálya, lényegében borítékolható, hogy az üzleti tervet nem sikerül tartani, a bevételek elmaradása pedig a hitelt is azonnal bedöntheti. Az idei terv teljesüléséhez például az kéne, hogy az év utolsó három hónapjában minden napra sikerüljön bérbe adni a pályát, miközben novembertől alighanem érdemesebb bezárni. Az állam ráadásul kisebbségi tulajdonos lesz a saját maga által hitelezett cégben, így a hitel bukása esetén annak 30 százalékát magán követelheti. A hitel viszont annyira kedvező, hogy ilyenről a piacon nem is lehet álmodni.

Nem hatástanulmány, nem megvalósíthatósági tanulmány, hanem egy vállalkozó üzleti tervéről kiállított, annak ellenére sem túl hízelgő bizonyítvány, hogy éppen az üzleti terv készítőjének megrendelésére, az általa adott adatokra építve készült. Így összegezhető a sávolyi MotoGP pályáról készített, az állami támogatásokról szóló előzetes döntések alapjául is szolgáló KPMG-s anyagról az Index által megkérdezett szakértők véleménye.

Némileg leegyszerűsítve a dolgot a következő példával lehet megvilágítani, miről is van szó: ha egy magánszemély lakáshitelt kér egy banktól, számolnia kell azzal, hogy a kiszemelt ingatlant a bank egy általa felkért és fizetett szakértővel felméretteti. Az értékbecslés költségét, a szakértői díjat aztán persze kiszámlázzák az ügyfélnek, de a szakértő a banknak dolgozik. A KPMG-tanulmányt viszont, bár többek között az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank használja, hogy eldöntse, folyósít-e hitelt a beruházáshoz, nem a bank, hanem a hitelt igénylő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. rendelte meg és fizette ki, még ha erre a bank kérésére is volt szükség.

A különbség szakértők szerint igen jelentős, a piaci hiteleknél általában fordított, a fent említett lakossági hiteles példához hasonló a gyakorlat: ha egy beruházó hitelt akar, a bank, hogy megnézze, mennyire kockázatos a projekt, érdemes-e finanszíroznia, maga végez vizsgálatot, akár külső, független szakértő bevonásával, aminek aztán költségét ráveri a hitelkérőre.

Stimmel-e az excel?

Nem részletkérdésről van szó: mivel az SMF volt a fizető megrendelő, a tanácsadó cégek gyakorlata szerint ilyenkor nyilvánvalóan vele egyeztettek az egyes bizonytalan kérdésekről, de, ahogy azt az anyag elején a korlátozó feltételek között is leírja a tanácsadó cég, az adatok zöme is az SMF-től származik. A KPMG pedig, bár igyekezett a kapott számokat nemzetközi összehasonlításba helyezni, a kapott adatok valódiságát nem vizsgálta, azokért felelősséget nem vállal.

A cikk további részleteiért kattintson ide.