Mi lesz a sorsa a Jókai-kertnek?

A privatizáció hulláma azt a budai villát sem
kerüli el, amelyben hajdan a magyar romantikus irodalom
legnagyobbja, Jókai Mór pihent és alkotott. A későbbiekben több
fontos természetvédelmi intézménynek helyet adó épület
Jókai-emlékkertjére is felhívják a figyelmet (a megmentés
szándékával) a Fecskefészek című, március közepéig látogatható páros
fotókiállítás rendezői és alkotói.

Sokan ismerik Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumot, azt azonban
jóval kevesebben tudják, hogy az 1954-ben alapított intézmény
gyökerei fél évszázaddal régebbiek, mivel az 1909-től 1945-ig
állandó jellegű kiállításként és kutatóhelyként működött Petőfi-ház
jogutódja. Ennek megnyitását pedig a múlt század elején nemcsak a
Petőfi-kultusz intézményesítése indokolta, hanem az a felismerés is,
hogy az írói dokumentumok gyűjtése kívül esett az akkori könyvtárak,
múzeumok és levéltárak gyűjtőkörén.

A Petőfi-ház tevékenysége épp ezért nemcsak az akkor fellelhető
Petőfi kéziratok, könyvek és relikviák gyűjtésére terjedt ki. Az
intézmény megvásárolta például Jókai Mór és veje – Feszty Árpád
festőművész – Bajza utcai egykor közös tulajdonú villáját, így a
Petőfi-ház egyben Jókai emlékének is őrzője és ápolója lett. A
Petőfi-házat a második világháborúban bombatalálat érte, ezért a
gyűjtemény átmenetileg a Budapesti Történeti Múzeum kezelésébe
került, mindaddig, amíg meg nem nyílt az önálló irodalmi múzeum. A
regényíró nyaralóját a hatvanas években bontották le a budai
Sváb-hegyen, a Költő u. 21. alatti telken, de egykori kertjében
Jókai-emlékszobát létesítettek, amely 1968-tól lett a Károlyi
Palotában székelő Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléja. Az
anyaintézetben 2006 augusztusában és szeptember folyamán láthatta a
közönség a nagy mesemondó emlékkiállítását, Jókai világai – Napfény
és holdfény címmel.

Most viszont a svábhegyi kertet is a megszüntetés veszélye
fenyegeti. Erre a körülményre szeretné felhívni a közvélemény
figyelmét az a páros fotótárlat, amely Fecskefészek címmel a
Hegyvidék Galéria rendezésében nyílt meg a Barabás-villában (Bp.
XII. Városmajor u. 44.) és március 17-ig látogatható. A kiállítás
anyaga két részre osztható : egyrészt a Jókai öröksége címmel, a
svábhegyi kert témakörrel meghirdetett pályázatra beérkezett
anyagból válogatták (stílusosan az itteni Jókai Mór Általános iskola
tanulóinak és néhány szülőnek kimondottan ebből az alkalomból
készült munkáiból), másrészt Janzsó Tamás fotóművész képeivel
ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A kerülethez szoros érzelmi szálakkal kötődő fotográfus
bemutatott képeinek indítékait így foglalta össze:

– Az irodalomtörténet számon tartja, hogy Jókai Mór ötven nyarat
töltött annak idején abban a villában, amelyet a hatvanas években –
sajnos – lebontottak. Megmaradt viszont továbbra is a csodálatos
park, amelyet az író részben saját munkájával, később pedig –
előrehaladott kora miatt – másokat személyesen irányítva alakított
olyanná, ahogyan azt az utókorra hagyta. Hogy mindezt mennyire
fontosnak tartotta, azt misem bizonyítja jobban, mint az a tény,
hogy erről még egy szakmai könyvet is írt annakidején. Napjainkra
egy kőpad, egy borospincével ellátott gazdasági épület valamint
néhány olyan ősfa maradt meg, amit a szájhagyomány szerint maga az
író ültetett sajátkezűleg. A három hektáros, gyönyörű
természetvédelmi területet jelenlegi tulajdonosa – a
Környezetvédelmi Minisztérium – áruba bocsájtja. Az Országos
Természetvédelmi Hivatal – a könyvtára kivételével – már ki is
költözött az ingatlanból, azonban egyelőre még a helyén van a Magyar
Madártani Intézet – éppúgy, akárcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum
kezelésében lévő Jókai Emlékszoba. A mostani, kettős fotókiállítás
közös célja azonos: ez pedig nem más, mint a Jókai-kert megmentése
az utókor számára.