Mérsékelten, de jövőre drágul az ivóvíz is

A víziközmű-törvénytől integrációt és a fejlesztésekre jutó források emelkedését várja a szektor, az átmeneti időszak azonban még okozhat problémákat. A vízdíjakat 2013-tól határozhatja meg az energiahivatal.

A vízközmű szektor húsz éve vár a területet szabályozó törvényre, ezért nagy mérföldkőnek tekinti a víziközmű törvény tervezetének benyújtását – mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) főtitkára. A törvénytervezetben foglalt egyik legnagyobb változást az árszabályozás jelenti, amely – bár eddig is állami, illetve önkormányzati hatósági feladat volt – a jövőben a Magyar Energia Hivatalon (MEH) belül létrehozott új szervezeti egység hatáskörébe tartozik majd. Ezzel lehetőség nyílik egy egységes, szabályozott és átlátható díjképzési rendszer kialakítására, amely az áram- és gázárhoz hasonlóan egy képlet alapján állapíthatja meg a vízért fizetendő összeget, sokrétű szempontok figyelembe vétele mellett, háttérbe szorulhatnak a gyakran politikai szempontokat is előtérbe helyező települési döntések.

A legmagasabb és legalacsonyabb vízdíjak között jelenleg akár négyszeres különbség is lehet Magyarországon, az új díjképzést ezt hivatott kiszámíthatóbb és kalkulálhatóbb mederbe terelni. Mindez nem jelent majd országosan egységes árakat, azonban a törvény garanciákat jelenthet az eddig jellemzően elhanyagolt fejlesztésekre, felújításokra, az amortizáció elismerésére azzal, hogy a költségmegtérülés elvét érvényesítené a vízdíjak meghatározásában. A díjaknak ez alapján a jövőben tartalmazniuk kell majd ezeket a tételeket, a leendő jogszabály pedig gördülő fejlesztési tervek készítését írná elő a vízszolgáltatóknak, a fejlesztési és beruházási tervek megvalósulását pedig ellenőrizné is az állam. Nagy szerint ugyanakkor ilyen körülmények között is több évre lehet szükség ahhoz, hogy érezhető javulás induljon el a víziközmű-szektorban, ez is elsősorban olyan településeken várható, ahol uniós források is rendelkezésre állnak a szükséges fejlesztésekhez.

A törvénytervezet a jövőben csak állami és települési önkormányzati tulajdonlást preferál a szektorban. A működési engedélyeket a jövőben MEH erre a célra kialakított szervezeti egysége adja majd ki a szolgáltatóknak, amelyeknek szigorú akkreditációs feltételeknek kell majd megfelelniük, azaz minden ma működő szolgáltatónak is újra engedélyért kell majd folyamodnia a hivatalhoz. Az felhasználói egyenérték (vagyis az ellátandó fogyasztók száma) kapcsán előírt feltételek a szektorban tevékenykedő vállalatok száma jelentősen, a jelenlegi 400 körüli mennyiségről akár egy nagyságrenddel is csökkenhet, elsősorban a kisebb helyhatóságok szolgáltatóiak megszűnésére, integrációjára lehet számítani. A szolgáltatóknak 2012 júliusáig (azaz a törvény hatályba lépését követő fél éven belül) kell majd beadniuk kérelmeiket. A főtitkár szerint azonban azt egyelőre nem lehet látni, hogy mely cégek maradhatnak talpon, a szektoron belül azonban már elindultak olyan törekvések amelyek a kisebb önkormányzati cégek közötti partnerségi lehetőségek feltérképezésére irányulnak.