Mégsem kell a Malév a kínaiaknak?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem válaszolt a lap azzal kapcsolatos kérdésére, hogy tárgyalt-e az előzetes közlésének megfelelően Fellegi Tamás kínai útja során a Hainan légitársaság képviselőivel – írja a Népszabadság. Múlt csütörtökön, kínai utazása első napján maga a miniszter sem árult el részleteket a Malév sorsát érintő fejleményekről, bár részletesen beszámolt a többi, kínai részvétellel tervezett beruházásról és fejlesztésről. A Malév pénteki közgyűlését tőkejuttatás céljával hívták össze, ám úgy tudni, hogy ma nem döntenek a vállalat finanszírozásáról – teszi hozzá a Népszabadság.

A Hainan Airlines Group tárgyalt a Malév Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlásáról a magyar kormánnyal – erősítette meg szeptember elején informálisan a HVG-nek a kínai tárgyalódelegáció egyik magas rangú tagja. Akkor úgy lehetett tudni, a konkrét ajánlattétel előtt átvilágítják a nemzeti légitársaságot, de azt már akkor borítékolták, hogy a Malév működtetése mintegy 100 millió euró azonnali tőkeinjekciót igényel. A HVG más forrásból származó értesülései szerint a kínai HNA Grouphoz tartozó légiközlekedési csoport 40 százalékos részesedés megszerzésére aspirált, a többi részvény a magyar állam kezében maradt volna, illetve új befektetőként beszállt volna Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltsége is. A Demján Csoport sem előzmények nélkül lépett színre: akárcsak a Hainan, korábban már ő is érdeklődött a Malév privatizációja iránt, júniusban pedig stratégiai megállapodást kötött a HNA Grouppal logisztikai, reptér-, hotel- és bevásárlóközpont-fejlesztésekben való együttműködésről.

A Malévval kapcsolatban az okozza a problémát, hogy a szóba jöhető vevőjelöltek az adósságot semmi szín alatt nem akarják átvállalni. Mind a Demján-csoportot maga előtt toló Hainan-csoport, mind a többi érdeklődő, a cseh Unimex Group és a magyarországi Travel Service konzorciuma egy tiszta lappal induló projektcéget vennének át – értesült a hvg.hu októberben. Technikailag ennek olyan értelemben nem lenne akadálya, hogy a vagyoni jellegű jogok (többek között a névhasználaté) 2007 óta a Malév Vagyonkezelő Kft.-re vannak átruházva, így a márkanevet az új cég bérelhetné, a Malév Zrt.-t pedig csődbe lehetne engedni.

A Malév helyzete alapvetően más, mint a szanálásra váró MÁV-é, vagy akárcsak a BKV-é – és nem csak a cég kisebb mérete vagy az adósság alacsonyabb volumene miatt. Itt a legutóbbi hetekig az újraprivatizálás volt a téma, miután az állam 2010-ben nem hagyta csődbe jutni a Malévot, és több mint negyvenmilliárdot ráköltve visszavette az orosz tulajdonos és legfőbb hitelező orosz fejlesztési banktól (VEB) a légitársaság 96,5 százalékát.Az űrlap alja