Megrostálják az ipari parkokat

2007 tavaszán várhatóan elkezdődik a szelekció az ipari parkok között. A gazdasági tárca becslése szerint akár 15-20 területtől vehetik el a címet, mivel azok működése a legalább ötéves múlt ellenére eredménytelennek tekinthető.

Akadnak olyan ipari parkok, ahol évek óta semmilyen, vagy nagyon kevés vállalkozás települt be, de van olyan ingatlan is, amelynek jó részét időközben lakóparkként beépítették, továbbá előfordulnak olyan parkok, amelyek évek óta nem küldték meg a kötelező beszámolójukat a GKM-nek. Ráadásul a jól teljesítő, prosperáló parkok a cím egyfajta devalválódásaként fogták fel a folyamatot, és részükről is egyre erősebb a nyomás a mielőbbi értékelésre. A ma már 179, névleg ipari parki címmel rendelkező terület között látványosan nagyok a különbségek, ezért lépne a tárca.

Ehhez a végső lökést az adta meg, hogy Kóka János gazdasági miniszter is rábólintott a lépésre. Először a kabinet – várhatóan hamarosan – jóváhagyja a cím odaítélését szabályozó 2005-ös kormányrendelet módosítását, amely egyrészt átvezeti a kormányváltás okozta változásokat a címekről döntő bírálóbizottság összetételében, másrészt egy fontos ponton változtat: ezentúl csak olyan terület pályázhat ipari parki címre, ahol a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás működik – ezt korábban azzal is ki lehetett váltani, hogy a cégek betelepülésére a pályázó érvényes szerződéssel rendelkezik.

Negatívum, hogy az ipari parkokban működő vállalkozások átlagos létszáma fokozatosan csökken: amíg 1997-1999 között a cégenkénti átlagos létszám meghaladta a 80 főt, addig 2003-tól stabilan 57-58 főre mérséklődött. Ennek oka, hogy egyrészt az iparban alkalmazottak létszáma évről évre kisebb, másrészt nő a kkv-szektor súlya. A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban vagy működtetésben lévő területek számára gondot okoz a pályázati saját források biztosítása. Az ipari parkok 2004-2005-ben összesen 2,4 milliárd forint támogatást nyertek el 21 nyertes pályázattal.