Magyarország Kelet Luxemburgjává válhat a kormány szerint

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT, REIT) létrehozására Balog Ádám, az NGM államtitkár-helyettese szerint azért volt szükség, mert Európán belül és kívül is komoly harc folyik a tőkéért, az országok próbálják magukhoz csalogatni a befektetőket – hangzott el a BÉT konferenciáján.

Sok országban létezik ez a befektetési forma, és várható, hogy nálunk is kedvező hatással lesz majd. A szabályozók megpróbálják Magyarországot piacképesebbé változtatni, a Kelet Luxemburgjává tenni olyan pénzügyi konstrukciókkal, amelyek eddig nem voltak jelen – mondta el az államtitkár-helyettes. Hegyi Ádám, a KBC Securities szakembere szerint a REIT növeli a transzparenciát az ingatlanbefektetések terén, és növeli a versenyképességet is. Nemrég például egy ügyféltől arra kaptak megbízást, hogy az ő igényének megfelelő befektetési alapot hozzanak létre, de ez az akkori szabályozásba nem volt beilleszthető, kénytelenek voltak a projektet részvénytársaságként megvalósítani. A REIT-ek is gazdasági társaságok, de ez kollektív befektetési forma, olyan befektetőknek is, akik eddig nem fértek hozzá az ingatlanpiachoz. Céljuk, hogy kifehérítsék az ingatlancégeket, ehhez nagymértékű adókedvezményt adnak. A jelenlegi szabályozás szinte 100 százalékban megfelel adóügyileg a külföldi példáknak, a hazai SZIT társasági és helyi adót nem fizet – mondták el a konferencián. Elsősorban az iparűzési adó a fontos az ingatlanszakma számára, a jelenlegi magyar irodapiacon ugyanis alig van valaki, aki társasági adót fizet, de iparűzési adót mindenki, az árbevétel két százalékát. Ennyivel több biztosan maradhat eredményként az ingatlancégeknél. A legtöbb országban ugyanúgy nem fizetnek adót a REIT-ek, de a tulajdonosok igen, ha eladják részesedésüket vagy osztalékot kapnak. Sok országhoz képest még vonzóbb is nálunk az adószabályozás, ennél versenyképesebb szabályozás szinte nincs is, más országokból is áttehetik ide székhelyüket már meglevő REIT-ek – hangzott el. Társaságoknál ugyanis nálunk nincs forrásadó, mint másutt, az elért nyereséget annak fizetése ki lehet vinni az országból. Egy probléma maradt, az ingatlanszerzési illeték, ami a jelenlegi szabályozás alapján fix kettő százalék, felső limit nélkül.

A kormányzat intézményi és kisbefektetőkre egyaránt számít, valamint külföldiekre is, nagy szükség van rá, hogy új tőke jöjjön be az országba – hagzott el. Sok befektető eddig külföldön hozott létre hasonó társaságot, mert itthon nem volt megfelelő jogi forma, most vélhetően át vagy vissza fognak települni Magyarországra. Ami a lehetséges kibocsátókat illeti, vannak jó cégek, jó projektek, de a banki hitelezési lehetőségek az utóbbi években beszűkültek és a piaci környezet változott. A SZIT-ek részvényeit be kell vezetni a tőzsdére, a nyilvános megjelenés feladatait azonban a társaságok hajlamosak alulbecsülni, ennek a tényleges követelményeit nem könnyű teljesíteni. Egy SZIT mérete minimum 40 millió euró, kell, hogy az intézményi befektetők jelentős szerepet vállaljanak egy ilyen IPO-ban. A hazai intézmények éhesek a jó minőségű IPO-kra, de nem voltak elkényeztetve az elmúlt években. A nyugdíjvagyon úgynevezett átcsoportosítása is rossz hatással van erre a szektorra – hangzott el. Bulgáriában 2004-től vannak REIT-ek, az elején azonban volt néhány csalásba, más bűncselekményekbe fulladt, félresikerült projekt, ami nagyon visszavetette a szektort. Franciaországban 50, az Egyesült Királyságban 30 milliárd euró körüli a szektor, Németországban csak egymilliárd.