Londoni elemzők: jó irányú magyar reformok, inflációs és növekedési kockázatokkal

A magyar kormány szerkezeti reformcsomagja az összes megfelelő területre kiterjed, és az idei évre nem mutatkoznak komolyabb kockázatok, de a végrehajtás hosszabb távon növekedési kihívásokkal járhat, emellett változatlanul felfelé ható inflációs kockázatok is terhelik a kilátásokat – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemző stábja a minap Budapesten járt, és magánszektorban tevékenykedő közgazdászokkal, alapkezelőkkel, szakminisztériumi illetékesekkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel és elemzőkkel találkozott.
   
 A látogatásról csütörtökön Londonban kiadott összegzés szerint a ház szakértői által tapasztalt helyi többségi vélemény az, hogy a “rázós start” és az “ismételt kommunikációs bakik” után a kormány most már “érti” a költségvetési fegyelemről és az adósságcsökkentés szükségéről szóló koherens üzenetek megfogalmazásának fontosságát. A meghirdetett reformok minden szükséges területre kiterjednek, és a kormánynak olyan széles parlamenti többsége van, hogy a végrehajtás “csak politikai akarat kérdése” – áll a Morgan Stanley csütörtöki londoni elemzésében.
   
A ház szakértői ugyanakkor – éppen a konszolidációs intézkedésekből eredően – növekedési kockázatokat is látnak. A Morgan Stanley számításai szerint a konvergencia-programban 2012-re a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2 százalékának megfelelő költségvetési szigorítás mutatkozik. Ellensúlyozó tényezőt jelentenek egyes adócsökkentések, ám a cég szerint ezek elsősorban a tehetősebb háztartásoknak kedveznek, amelyek fogyasztási határhajlandósága alacsonyabb.

A Morgan Stanley elemzői szerint megállapítható, hogy a költségvetési alapállás jövőre összességében restriktívvé válik. Az elmúlt évek európai tapasztalatai egyértelmű negatív korrelációt mutatnak a költségvetési alapállás és a gazdasági növekedés között: a költségvetésüket feszesebbre vonó országok gazdasági növekedése általában kisebb mértékű, “a keynesi szabványnak megfelelően”.

A magyar kormány azt valószínűsíti, hogy a háztartási fogyasztás az idén 3,1 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal emelkedik, a gazdasági növekedés pedig 3,1, illetve 3 százalékos lesz.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint e számok egyike sem teljesíthetetlen, de a kockázatok egyértelműen lefelé hatnak. A ház vélekedése szerint ha a növekedési ütem csalódást keltőnek bizonyul, akkor könnyen elképzelhető, hogy a kormány a legnépszerűtlenebb reformelemek felülvizsgálata mellett dönt, vagy más területeken lazítja a kiadási politikát.
    A Morgan Stanley elemzői közölték: budapesti megbeszéléseik alapján az az átfogó benyomásuk keletkezett, hogy a tervekbe nincs beépítve elégséges mértékben a takarékossági intézkedések negatív növekedési visszahatási kockázata.

A  pénzügypolitikáról folytatott budapesti tárgyalásaikon a helyi megfigyelők részéről “széleskörű egyetértés” mutatkozott a Morgan Stanley azon nézetével, hogy a magyar jegybank nemrégiben kiadott inflációs előrejelzése “túl enyhe”.

Az általános vélemény szerint a legvalószínűbb az alapkamat tartása a jelenlegi szinten, bár a Morgan Stanley továbbra is úgy véli, hogy az idei MNB-kamatemelés esélye még mindig nagyobb, mint a kamatcsökkentésé – áll az elemzésben.

A ház elemzői úgy tapasztalták, hogy a jegybank elnökére nehezedő nyomás enyhült az utóbbi hónapokban, és javultak a kormány és az MNB kapcsolatai, “igaz, hogy alacsony szintről”.

A magyarországi szerkezeti reformokról az utóbbi napokban – szintén budapesti tájékozódó látogatások alapján – több más nagy londoni ház is összességében kedvező véleményeket közölt, a kockázatok megemlítésével együtt is.
    A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash a cég elemzői stábjának budapesti látogatását összegző minapi londoni elemzésében azt írta, hogy a magyar kormány “elszántnak tűnik” a program zömének keresztülvitelére. Ash szerint a magyar kormány azon kevés térségi kormányzatok egyike, amelyek a Lehman Brothers nagybank összeomlása utáni időszak új gazdasági növekedési hajtóerőinek azonosítására összpontosítanak, és Magyarországot ezért “elismerés illeti”.

Az RBS vezető londoni elemzője szerint ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a program – “puszta mérete” miatt is – “sokkolhatja” a gazdaság és a társadalom jelentős részét, és megterhelheti a gazdasági növekedési kilátásokat. Ez kihívást jelenthet a költségvetési célok teljesítésével szemben és emiatt szükségessé válhat a csomag egyes elemeinek felülvizsgálata; például az adócsökkentési terveket esetleg vissza kell majd fogni – állt az RBS e hét eleji elemzésében.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási és elemző részlegének  (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői, akik a minap szintén Budapesten jártak, Londonban ugyancsak e hét elején kiadott – “So far, so good (Eddig rendben)” címet viselő – összegzésükben közölték: a látogatás során “örömmel” tapasztalták, hogy a reformfolyamat várakozásuknak megfelelően halad előre. Hozzátették azonban: a budapesti út nem módosította azt a véleményüket, hogy a költségvetési konszolidációnak  a konvergencia-program céljainak megfelelő végrehajtása továbbra is “kihívást jelent”, tekintettel arra, hogy a gyenge hazai kilábalás csak “nagyon szűk hibázási mozgásteret” enged a pénzügyi kormányzatnak.