Lakóparktelek legelőáron

Cserépfalu egy kis borsodi település a Bükki Nemzeti park szomszédságában. Az ott tervezett lakópark miatt élénk vita alakult ki arról, mennyiért érdemes értékesíteni a falu földterületét, s milyen beruházás válhat a község javára.

Cserépfalun óvoda és iskola is működik, polgármestere negyedik ciklusát tölti, egyre több nagyvárosban élő vásárol itt hétvégi házat. Bár a falu napi finanszírozási gondokkal küzd, pályázaton is indultak, melyen nyertek is uniós pénzt egy látogatópark létrehozására. Ennek önrészét akarja a polgármester úgy előteremteni, hogy lakópark-beruházáshoz értékesíti a falu egyik legszebb részét. Ezt azonban a községben többen ellenzik.

“Aki a saját falujában akar megakadályozni egy befektetést, az nem is szereti azt a települést. Akik most elégedetlenkednek, nemrég költöztek csak ide vagy hétvégi házuk van, vagyis nem állandó helyi lakosok” – fogalmazott a hvg.hu-nak Kósik István, az ezerfős Cserépfalu polgármestere egy közelmúltban indult, 54 ház felépítésével járó beruházással kapcsolatban, amelynek sok helyi ellenzője akadt.

Az önkormányzat úgy döntött, eladja a Cserépfaluhoz tartozó Berezdtetőt, s a falu egyik – elsősorban a helyiek által számontartott – védjegyének számító kilátó körüli területen telkeket hoz létre, melyekre 54 ház épül majd. A polgármester személy szerint nagy fejlődési lehetőséget lát a beruházásban. “Több évig dolgoztam, míg felkutattam a földterület gazdáit, akik közül többen meghaltak, külföldre távoztak, kemény munka volt, sok időt és energiát felemésztett” – magyarázza Kósik István.

“Egyre többen tartják fontosnak, hogy megvédjék a Berezdtetőt, és itt nemcsak betelepülőkről van szó – ahogy a polgármester mondja -, hanem számos helyi lakosról is” – ez már Rudinszky Tamás, a Berezdtetőt Féltők Társasága nevű civil társaság egyik tagjának véleménye. Azt mondja, nem a polgármestert akarják támadni, s nem is a beruházó céget, egyszerűen csak szeretnék megvédeni a Cserépfalu vagyonát képező, életéhez és látképéhez szervesen hozzátartozó területet, amelyet 16-17 millió forintért, vagy ahogy fogalmazott, “bagóért” akarnak kiárusítani.

Nagyobb térképre váltás

A Berezdtetőt Féltők Társasága tagjai több dologért is aggódnak. Egyrészt a “falu természetadta látképéért, nyugalmáért és biztonságáért” – írják felhívásukban. Tartanak attól is, hogy a házvásárlókkal is meggyűlik majd a bajuk: “Ha hagyjuk, a Berezdtetőn létrejön egy 54-108 házas lakópark, egy új falu, ahol vagy a fizetőképes kereslet lesz az úr, vagy pont ellenkezőleg, a szegény emberek telepe lesz (némi állami segítséggel). Ha az előbbi valósul meg, számolnunk kell azzal, hogy az ottaniak átveszik a falu irányítását, az ő közös érdekük fogja meghatározni a falu életét. A másik esetben valószínűleg jelentősen megnőnek a falura háruló szociális feladatok” – osztják meg félelmeiket a helyi ellenzők.

Pro-kontra

A polgármester nyílt levélben fordult a falu lakosaihoz, melyben érveit, válaszait sorolja. A beruházás ellenzői pedig egy blogon válaszoltak a település vezetőjének felvetéseire. Elolvashatja itt.

A polgármester szerint sok helybeli vásárolna ott házat, többek között ő is a lányának, s ezeket a félelmeket alaptalannak tartja. A rendezési terv kész, már csak arra vár, hogy a képviselőtestület elfogadja – mondja. “A lakossági fórumon bárki bármiről kérdezhet, de a döntés a képviselőtestület ülésén születik majd meg” – magyarázza lapunknak a polgármester. A civilek felvetésére, hogy nem kaptak kellő információt, azt mondja: a helyi lap folyamatosan írt a beruházásról, bárki eljöhetett az erről szóló ülésekre, beleszólhatott a dologba. „Igazából egészen a választási kampányig erre nem volt igény” – teszi hozzá.

A civilek verziója szerint viszont a falu néhány lakosa csak idén áprilisban, egy blogbejegyzés alapján szerzett tudomást a már lassan három éve előkészületben lévő telekeladási ügyletről, s ezzel egyidőben a képviselőtestület is csak idén áprilisban értesült arról, hogy milyen előszerződést írt alá a polgármester. Arra a polgármesteri felvetésre, miszerint kifüggesztésekkel, a helyi lapban megjelent cikkekkel kommunikáltak, Rudinszky azt mondja: “a vételi ajánlat kifüggesztéséről és levételéről is jegyzőkönyvet kellett volna kiállítani, de ilyet nem tudtak mutatni nekem”. Szerinte ez olyan horderejű dolog, ami mellett nem ment volna el senki szó nélkül, ha tud róla. A civilek ezen túl a földhivatalhoz fordultak, mert állításuk szerint a az értékesítendő területen lévő öt – az önkormányzat által megvásárolt –  zárványtelekről szóló kifüggesztés sem felelt meg az előírásoknak, mivel nem szerepelt rajta ár és méret.

Olyan félelmek is megfogalmazódtak, miszerint a telkeket a megvásárló cég esetleg továbbadja, és a vevőre a korábban kialkudott szabályok és szerződési feltételek nem vonatkoznak majd. “Ez nem így van, hiszen például azt, hogy a kilátó stílusához illeszkedő homlokzattal rendelkezzenek a házak, a rendezési tervben rögzítjük majd, nem a szerződésektől függ” – mondja Kósik, hozzátéve, egy “szakmai tervtanács” véleményezné az épületek homlokzatát, építésszel az élén.

A vitatott terület egy bozótos hegyoldal a már említett kilátóval, amely Csete György építész munkája – aki egyébként a település vezetőjének terve szerint a “szakmai tervtanács” élén is állna. A polgármester szerint a beruházó debreceni kft. a négyzetméterért kínált 350 forinttal felülárazta a területet, mert bozótos-cserjés szántóról, gyep besorolású részről beszélünk, amelyet még építkezésre alkalmas területté kell tenni, s ennek költségeit is a cég viseli. „Persze, ha egy lakópark négyzetméterárait nézzük, akkor az magasabb, de egyelőre ez a terület még nem az” – magyarázza. A céggel amúgy 2007 decemberében írtak alá előszerződést, Kósik István tájékoztatása szerint ezzel kapcsolatban egyhangú döntés született a képviselőtestületben, s nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint a tagok nem ismerték a dokumentum tartalmát.

Kósik István állítására, miszerint a képviselőtestület egyhangúlag szavazott arról, hogy a beruházásra előszerződést kössenek, azt mondja Rudinszky: a polgármester opciós szerződés megkötésére kapott felhatalmazást, formailag hibásan, konkrétumok nélkül, ezzel szemben adásvételi előszerződést írt alá, tanúk és ügyvédi ellenjegyzés nélkül – állítja. “Szerettünk volna a polgármesterrel beszélni és nyilvánosságot kérni az ügynek, de nem kaptunk választ, ezért kezdtünk el utánanézni a dolgoknak, s így botlottunk nem igazolható kifüggesztésekbe és az előszerződéssel kapcsolatos visszásságokba” – magyarázta a hvg.hu-nak Rudinszky. A Berezdtetőt védők között több jogász is van, s ők azt mondják, a polgármester által aláírt előszerződés “egyoldalú és erősen hátrányos a falu szempontjából”.

Többek között arra hivatkoznak, hogy a 2007 decembrében aláírt papírokban a polgármester vállalta például, hogy belterületbe vonja az érintett földeket, 54 építési telket alakít ki rajtuk, de az eladási árat a mezőgazdasági föld árához igazították. Tehát belterületi építési telket külterületi áron kíván értékesíteni. Továbbá úgy gondolják, hogy az említett előszerződésben kikötött foglaló és kötbér együttes alkalmazása törvénysértő. A Debreceni Egyetem Jogtudományi Karától nem hivatalos állásfoglalást kértek, s abban az áll: “a szerződés kapcsán a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet”. A társaság célja az előszerződés megsemmisítése. A társaság nevében Szász Tibor (aki képviselőségéről 2007-ben lemondott) feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Egyelőre azonban még van egy szerződés a beruházó és a polgármester között. Utóbbi az értékesítéstől 16-17 millió forintot vár. Arra a felvetésre, hogy a tiltakozók számításai szerint a belterületbe vont több mint hetvenezer négyzetméter 350 forintos árral jóval húszmillió feletti összegről szól (s így felmerülhet, hogy az önkormányzat csak versenytárgyalás útján értékesíthet területet), azt mondja: akik így számolnak, azok nem vették figyelembe, hogy a park, játszótér területe nem tartozik a lakóparkot építő céghez majd, így azért nem is fizet. A leendő beruházó már közel kétmilliót költött a területre (zárványtelkek megvásárlása, rendezési terv költségei stb.), így ez is lejön még a vételárból – magyarázza a polgármester.

A pénz az uniós pályázaton nyert, látógatóparkra fordítandó összeghez kellene önerőnek. Kósik szerint fordíthatják másra is, de a befektetés támogatásának van a legtöbb értelme. Arra a kérdésre, ha mégis meghiúsulna az adásvétel, akkor miből fedeznék az önerőt, azt mondja: banki szerződésük van, hitelt vennének fel.