Lakásokban és irodákban is teret nyer a belsőépítészet

Változik a trend: míg korábban a középkategóriás ingatlanok esetében volt jellemző az építészeti szempontok következetes alkalmazása, addig ma már a két szélső kategória esetében is egyre hangsúlyosabb ez.

A garzonok vásárlói is mind inkább hajlandóak költeni erre, a luxuskategóriában pedig a tapasztalatok szerint jóval többen bízzák szakemberre ezt, mint korábban. Az irodaházakban ma már a közös terek kidolgozottságára is ügyelnek.

Egy épület külső és belső kialakításának minőségét alapvetően meghatározza, hogy mennyi pénzt szán rá a fejlesztő. Ez pedig magától értetődően attól függ, hogy ki a célközönség, milyen körben szeretné megtalálni a vevőket a lakásokra vagy éppen a bérlőket egy irodaházba – fejtette ki Vadász Bence. Az építész szerint egy átlagos jövedelemmel rendelkező, mindenekelőtt a használhatóságot megcélzó, a 45 és 65 négyzetméteres otthonok között válogató vevőkör esetében nem lehet arra számítani, hogy különleges anyagokkal teszik egyedivé a lakásokat, és más eszközöket kell választani.

Egészen másként áll a dologhoz a tervező akkor, ha szűkre szabott költségvetésből gazdálkodhat, és akkor, ha szabadabb keze van, azaz van ugyan anyagi korlát, de nem sajnálják a pénz az egyediségre sem. Természetes, hogy nem ugyanannyi pénz jut az építészeti szempontokra, ha 280 vagy ha 450 ezer Ft-os négyzetméteráron szeretné értékesíteni az ingatlanokat a beruházó. Persze a tervező akkor is igyekszik minél érdekesebbé varázsolni az épületet, ha szűkös a kassza, de ez esetben más eszközöket kell igénybe vennie – magyarázta az építész, hozzátéve: ilyenkor inkább a fény-árnyék hatásaival vagy a tömeggel lehet játszani. Ha azonban van mód rá, sokat tehet hozzá a megjelenéshez a fémlemezborítások alkalmazása, illetve különböző homlokzatburkolatokkal adhatnak többletet.

Ma már sokan lakóépületeknél is szívesen alkalmazzák a mészkőburkolatot, ami különben inkább középületek jellemző borítása. Ami a belső burkolatokat illeti, az alacsonyabb áron kínált otthonoknál a laminált burkolat és a kerámialapok dominálnak, míg a nagyobb lakásoknál sok esetben svéd padlót fektetnek, de egyre több a padlófűtés, és emiatt a kőburkolat is. A belső terekben ugyancsak egyre többféle anyagot alkalmaznak: többek között fém- és faborítások tehetik érdekesebbé az összképet, legyen szó lakás- vagy irodabelsőről.

Az utóbbi időben új tendencia van kirajzolódóban: míg korábban a középkategóriás ingatlanok élték aranykorukat, és ezek adtak sok munkát építészeknek kívül és belül egyaránt, addig ma már inkább nyílik az olló, és a két szélső véglet felé tolódik el a trend. Minőségben, gépészeti technológiában és belső megjelenésben egyaránt tetten érhető a különbség. A lakóépületeknél ma már nem csak a „középnagy” méretű otthonok vevői várják el a nívós kialakítást, hanem a garzonok és természetesen a luxuskategória vásárlói is.

Persze tagadhatatlan: a fejlesztő kiléte is meghatározza, mennyit hajlandó költeni az építészetre, mint ahogy az ingatlan elhelyezkedése is meghatározó lehet. Nem meglepő, hogy egy budai elit környéken valamely 40-50 négyzetméteres lakás leendő tulajdonosa többet vár el nemcsak a felszereltséget illetően, hanem belsőépítészeti szempontból is, mint egy 100-120 négyzetméteres dél- vagy délkelet-pesti ingatlan birtokosa. Sokan pedig, ha tehetik, szívesen bízzák ezt a fejlesztőre – így ugyanis már beköltözésre elkészül minden.

Az irodapiacon kifejezetten a felsőkategória felé tolódik el az igény, ma már ugyanis a fejlesztők is csak akkor találnak a várt létszámban bérlőre, ha valami többletet tudnak kínálni épületeikre. Így megszaporodnak a különlegességek, legyen szó bionerergia alkalmazásáról vagy intelligens épületekről. Mostanában már az sem ritka, hogy építészetileg is kiemelkedő megoldásokkal igyekeznek vonzóbbá tenni épületeiket a fejlesztők – sorolta Vadász. Az irodaprojekteknél egyébként az a jellemző, hogy amíg nem ismeretes a bérlők kiléte, addig csak a legalapvetőbb elemeket alakítják ki (például az álpadlót), az álmennyezet kiosztása és a padlóburkolat viszont már függhet attól, hogy később miként alakul a belső kialakítás. Ezért ez gyakran csak akkor dől el, amikor már megköttetett a bérleti szerződés (ezután kezdődhet az irodahelyiségek belsőépítészeti kialakítása is).

Az irodaházak esetében ennek megfelelően a fejlesztő rendszerint csupán a közös helyiségekre vonatkozóan vázolja fel elképzeléseit az építésznek, aki aztán annak figyelembe vételével tervezi meg az előcsarnokot, a lifteket és környéküket, a dohányzó- és pihenőhelyiségeket, esetleg más közös tereket.