Kóklerek építik a házainkat?

Az építőipari szektorban dolgozó vállalkozások túl nagy száma miatt erős a versenyhelyzet, ami az árakban és a minőségen is érződik.

Március végén kötelező jelleggel életbe lépett az építőiparban az ágazati kollektív szerződés, de ez eddig nem váltotta be a reményeket, mert a feketemunkát nem sikerült visszaszorítani, az ágazatban még mindig sokan bejelentés nélkül dolgoznak. Bár a piacon megindult a koncentráció, továbbra is magas az egyszemélyes vagy néhány főt foglalkoztató vállalkozások száma, amelyek sok esetben gyengébb minőségű munkát végeznek.

Az ágazatban – bár terjednek a különböző minőségbiztosítási rendszerek – egyes vélemények szerint a projektek mintegy harmadánál merülnek fel minőségi kifogások. Ezen problémák sokrétűek: számos esetben a beruházó vagy az építő szakmai hiányosságaiból erednek, de még mindig gyakori, hogy rövid távú üzleti érdekből építenek rosszabb kivitelben.

Bizonyos minőségi kérdéseket jelenleg rendkívül nehéz számok, mérések alapján megítélni, sokszor szinte lehetetlen egy adott munkafolyamat minőségéről a szabványok írott adatai alapján döntést hozni. A megrendelők igényeinek is változniuk kell, és mindinkább rá kell ébredniük arra, hogy nem kizárólag az ár a döntő, a minőség kulcsfontosságú az építkezéskor vagy a lakásvásárlásnál.

A cégek részéről sem túl nagy az igény a minőségtanúsításra, a tavaly ősszel elindult minősített építési vállalkozás tanúsítványt eddig mindössze öt cég szerezte meg és mintegy negyven vállalkozás nyújtotta be az igénylését. Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója szerint 2007 egyik fontos feladata lesz a feketemunka visszaszorítása és a munkavédelem javítása, ezért a szakmai szervezet a kollektív szerződések szigorúbb ellenőrzését kérte az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől.

Szintén szeretnék elérni, hogy az építésügyi hatóság létszámát növeljék, mert a minőség csak folyamatos ellenőrzéssel biztosítható. A szakmunkások hiánya is egyre nagyobb gond, ami nemcsak a minőséget, hanem az uniós fejlesztéseket is akadályozza. A szakképzés fejlesztésén kívül támogatják a munkaerőpiac megnyitását hat szakmacsoportban a román és bolgár munkavállalók előtt – tette hozzá az igazgató, aki szerint a magyar építőipar, a közvéleményben kialakult képpel ellentétben, világszínvonalú.