Klaszter és együttműködés a siker kulcsa

A Pannon Gazdasági Kezdeményezés része annak a klaszterhálózatnak, amely az ország valamennyi pontján a versenyképesség élénkítését szolgálja – jelentette ki az Országos Területfejlesztési Hivatal elnöke. Szegvári Péter elmondta: a Nyugat-Dunántúli régióban össze kell fogniuk a vállalkozásoknak, az ipari parkoknak, a kutatóknak, de az együttműködésből kiveszik a részüket a Regionális Fejlesztési Holding és tagszervezetei is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a befektetésösztönzés érdekében hozzáadott értékű szolgátlatásokra van szükség.

A regionális versenyképesség erősítését szolgálja a klaszterek életre hívása, így a Pannon Gazdasági Kezdeményezés létrehozása Nyugat Dunántúl három megyéjének, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyének az együttes fejlesztését célozza meg – tudtuk meg az Országos Területfejelsztési Hivatal elnökétől. Szegvári Péter hangsúlyozta: a gazdaság bővítése érdelében ösztönözni kell a kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények együttműködését. A lényeg, hogy ez a koncepció vegye figyelembe az európai uniós folyamatokat, s azokhoz illeszkedve határozza meg a fejlődés lehetséges irányát.

A Pannon Gazdasági Kezdeményezés része annak a klaszterhálózatnak, amely az ország valamennyi pontján a versenyképesség élénkítését szolgálja – emelte ki a hivatal elnöke. A közös munkában részt vesznek majd a vállalkozások, az ipari parkok, a három megyében tevékenmykedő kkutatók, ahogy a területfejlesztés intézményrendszere, így a Regionális Fejlesztési Holding és tagszervezetei is.

Nyugat-Dunántúl határmenti régió, ezért esetében rendkívüli jelentősége van a környező országokkal és azok hazánkhoz közeli térségeivel való együttműködésnek. Folytatódik a határon átnyúló együttműködéseket az európai uniós kasszából támogató program is, az INTERREG IV. forrásaira 2007-től lehet majd pályázni a következő uniós költségvetési időszakban. Mindenek előtt a nagyobb infratrukturális beruházásokat támogatják, a szakemberek öt kiemelt projekt előkészítésén dolgoznak.

A Pannon-régióban az együttműködés egyik legszembetűnőbb példája lehet a megújuló energiaforrások kihasználása – a kezdeményezés kidolgozói össze szeretnék gyűjteni az ezzel foglalkozó vállalkozásokat, azokat, akik tevékenységük korszerűsítése során innovatív fejlesztéseket fontolgatnak. Nélkülözhetetlen színterét képezik a munkának az ipari parkok, amelyek közül két típust nevesít a Pannon Gazdasági Kezdeményezés: egyfelől az integrátori vagy innovatív ipari parkot, másfelől a térségit, amely nemcsak egy helyen nyújt letelepedési lehetőséget a különbféle ágazatokban tevékenykedő vállalkozásoknak, hanem szolgáltatások sorát is kínálja nekik – magyarázta Szegvári Péter, hozzátéve, hogy a régióban jelenleg összesen 23 ipari park működik, amelyekben legnagyobb arányban a nagyfoglalkoztatók vannak jelen. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy az ipari parkok többségében a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak. Tervezgetik még, hogy 2007-től regionális kockázati tőkealapot hoznak létre, amely képes arra, hogy fejlesztési tőkét mozgósítson.

A Pannon Gazdasági Kezdeményezésnek több gazdasági kihívással is szembe kell néznie. A befektetésösztönzés terén nem szabad megfeledkezni arról, hogy hozzáadott értékű szolgátlatásokra van szükség, a szolgáltatókkal szemben tehát elvárás, hogy régi és kevéssé ügyfélbarát tevékenységüket cseréljék fel ilyenre. A multinacionális vállalatok egymással versenyeznek a megrendelésekért, kiéleződött tehát a piac, egyre jobb és jobb termékeket kell bevezetni ahhoz, hogy megállják a helyüket a társaságok a vevőkért folytatott küzdelemben. Ilyen körülmények között felértékelődik a kis- és középvállalatok szerepe, amelyek fejlesztése komoly teher a magyarországi régiók mindegyikének, így Nyugat-Dunántúlnak is. Az egyre szélesedő nemzetközi versenyben ugyanis mind nehezebben maradnak talpon a kicsik, akik ráadásul gyakorta tőkehiánnyal küzdenek. Szintén gond a kooperáció alacsony szintje, mint ahogy a hozzáadott érték arányán is lenne mit javítani.

A gazdaságfejlesztés terén egy éve dolgoznak a térség szereplői egy közös szervezet kialakításán, ám mindez egyelőre döcögősen halad. A közszféra és a vállalkozói szféra közötti kapcsolattartás nehézkes, sok esetben hiányzik az üzleti orientáció, a gazdálkodás pedig az esetek jelentős részében kínálatorientált, “megfeledkezve” arról, hogy a keresletre kellene alapozni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy meglehetősen alacsony a gazdaságfejlesztési források célba juttatásának hatékonysága.