Jön az új államilag támogatott lakáshitel!

A holnapi kormányülés napirendjén szerepelhet a támogatott lakáshitelek ügye. Az ok egyszerű: az év eleje óta élő új konstrukció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A támogatott lakáshitelek szabályozásáról is tárgyalhat a kormány holnapi ülésén, és elképzelhető, hogy a közeljövőben enyhítenek a kamattámogatott konstrukció igénylési feltételein – értesült a Világgazdaság Online. A 2012 elején életbe lépett új otthonteremtési program részeként a kormányzat a kincstáron keresztül kamattámogatást nyújt új és használt lakást vásárlók számára, illetve a felmondott jelzálog-fedezetes hitellel rendelkező ingatlanok megvásárlásához, hátralékos adósok kisebb lakásba költözéséhez, valamint a deviza alapú hitelek forintra váltásához. Maga a kamattámogatás a hitelt igénybe vevő magánszemélyek számára kiemelkedően kedvező, hiszen a kincstár átvállalja a fizetendő kamat 50-70 százalékát – hitelfelvételi céltól és a gyermekek számától függően – az első évben, majd a támogatás az 5. évben 35-50 százalékra mérséklődik lineáris, évente megvalósuló fokozatos csökkenés eredményeként. A kormányrendelet kiköti, hogy az ügyleti hitelkamat nem lehet magasabb, mint az állampapír (1 vagy 5 éves futamidő) hozama plusz 3 százalék. Az érvényesíthető kamatplafon és a kamattámogatás együttes hatásaként az első két évben akár a deviza alapú hiteleknél is kedvezőbb törlesztő részletet eredményezne.

Az ügyleti kamat maximalizálása miatt ugyanakkor a bankok számára nem elég vonzó a konstrukció, hiszen a forrásköltséghez képest elérhető legfeljebb 2 százalékpontos felár nem elegendő a kockázatok és a költségek fedezésére. 2005 januárja óta az egyéves állampapírhozam felett átlagosan 5,1 százalékpontos felárral helyezik ki a bankok a jelzálogfedezettel bíró lakáscélú hiteleket. Azaz még a válság előtti minél magasabb hitelállományért folyó intenzív verseny sem tette lehetővé a 3 százalékpont elérését, illetve egyetlen egyszer, a Lehmann csődöt követő hónapban 2,5 százalékpontra csökkent a különbség, ami azonban csak annak volt köszönhető, hogy az állampapírpiac sokkal gyorsabban tudott reagálni a negatív fejleményekre, mint a bizonyos tehetetlenséggel bíró lakossági hitelpiac.

Miközben az otthonteremtési kamattámogatás egyik kiemelt célja a hitelüket nehezen fizetők támogatása kisebb lakásba költözés esetén, addig jelenleg a vételi érdeklődések alig több mint 10 százalékát motiválja kisebb lakásba költözés. Míg közel 120 ezer fizetési hátralékkal rendelkező lakossági jelzálog-fedezetes hitelszerződéssel rendelkezik a bankszektor, addig éves szinten a kisebb lakásba költözők által generált tranzakciók száma a jelenlegi információk alapján 12 ezerre becsülhető. Nem könnyíti a megszorult hitelesek kisebb ingatlanba költözésének folyamatához igénybe vehető kamattámogatás megszerzését az a feltétel sem, hogy az eredeti vételárnál maximum 20 százalékkal alacsonyabb áron értékesíthető a problémás hitel mögötti ingatlan.

Az ország nem egy pontján haladja meg az árcsökkenés az említett mértéket. Ha pedig egy devizahiteles igényli az otthonteremtési kamattámogatást hitelének rendezéséhez, úgy csak abban az esetben adható meg számára az, ha a bank a devizahitel forintra történő konvertálásánál 25 százalékot elenged a tőketartozásból. Ez a 25 százalék azonnali és később meg nem térülő veszteség a bank számára, így ez sem növeli a bankok otthonteremtési kamattámogatási programban való részvételi motivációját.

Mindezek alapján a Világgazdaság Online értesülései szerint a kormány módosíthat a jelenlegi feltételrendszeren. A változtatásnál ugyanakkor figyelembe kell venni a várható költségvetési hatásokat is, hiszen a lakástámogatás címén elkölthető összeget a jelenlegi környezetben feltehetően nem emelheti jelentősen a kabinet.