Itt a Hamburgeradó terve

Meghaladhatja a 386 milliárd forintot az egészségtelen élelmiszerekre kivetett termékdíj, a Világgazdaság birtokában lévő szakértői anyag sorsáról a kormány dönt. A többletforrásból rendbe tehető a pénzhiánnyal küszködő egészségügy.

Az egészségtelen élelmiszerekre, a kalóriadús termékekre, a telített zsírokban és a szénhidrátban gazdag élelmiszerekre javasolják kivetni az egészségügyi termékdíjat az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Rendszertudományi Irodájának munkatársai – derült ki a Világgazdaság birtokában lévő dokumentumból.

Az egyes elgondolások különféle mértékben növelnék az egészségtelennek minősülő, ám sokak által fogyasztott készítmények árát, így elképzelhető, hogy csak bizonyos termékcsoportokat adóztatnának meg. Mivel az adónövekedéssel arányosan csökkenhet a fogyasztás, az optimumot kellene meghatározni úgy, hogy az segítse az egészséges táplálkozás elterjesztését is. A szakértői anyag sorsáról a kormány dönt majd.

A többletforintokra nagy szüksége van az egészségügynek, hiszen az elmúlt kormányzati ciklusban – a konvergenciaprogram teljesítése miatt – 230 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Annak ellenére, hogy az Országgyűlés múlt ősszel 27,5 milliárd forintot juttatott az ágazatnak az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. évi megtakarításából, a kormány pedig azt további 3,5 milliárddal megtoldotta, csak a kórházi adósságállomány növekedésének a tendenciáját sikerült megállítani. A lejárt tartozásállomány mértéke év végén 32,7 milliárd volt, megegyezett a júniusi összeggel.

Egészségügyi szakemberek azonban attól tartanak, hogy a mindenkori kormányban mindig erős pozícióban lévő pénzügyesek az egészségügyi termékdíjat bekebelezik az államháztartási hiány mérséklésének csökkentésére, ami méltatlan lenne. Különösen azért, mert a GDP-ből az egészségügyre jutó közkiadások mértéke a visegrádi országokénál 1-1,5 százalékkal kevesebb, 4,5 százalék körüli. Mint azt Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász lapunknak kifejtette: jelenleg a kórházvezetők többségének a pénzügyi egyensúly és az orvosok, nővérek megtartása az elsőrangú feladata. A forráshiány és az orvoselvándorlás kritikussá vált, így a kormánynak mindenképpen gesztust kellene gyakorolnia az ágazat irányában – tette hozzá. Annál is inkább, mert az EA 15 milliárd forintos tartalékához is csak akkor juthatnak hozzá a kórházak és rendelőintézetek, ha sikerül betartani a múlt évi 300 milliárdos előirányzatnál 3 milliárddal kevesebb idei gyógyszerkassza összegét.

A múlt évi végi kormányzati segítség hatására sikerült ugyan megállítani a kórházi eladósodás ütemének növekedését, de szanálni nem – mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság által tervezett intézményi struktúraváltás jelentősen javítja majd a gyógyítás hatékonyságát, ám annak hatása csak a következő években mérhető – állítja az elnök.

Ennek tudatában kereste a többletforrás lehetőségét a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület is. Ezért dolgozta ki múlt nyáron az egészségre ártalmas élelmiszerek megadóztatására tett javaslatát; ők dobozonként 10 forint népegészségügyi termékdíj bevezetését ajánlották a készételekre, adót vetnének ki a szénsavas üdítőkre, az alkoholokra és a cigarettára. Csiba Gábor elnök emellett az extrém sportot űzők és a vétkes balesetet okozók kezelésének közpénzből történő költségeit csak az egészségi állapotuk stabilitásáig állná. Számításaik szerint így körülbelül 100 milliárd forinttal bővülhetne az egészségügy kasszája.