Információbrókerek az ingatlanpiacon

A nemzetközi ingatlanügynökségek munkájától elválaszthatatlan a piackutatás, az értékbecslés. Lényegében sokkal inkább információval kereskednek, mint ingatlanokkal. Miközben a megbízók számára nem kevés időt takarítanak meg az információ begyűjtésével, szakmájuk mégis inkább arról szól, hogy az internetről vagy más adatforrásokból elérhető piaci információhalmazt hogyan lehet tudássá, végső soron profittá alakítani.

Az információbrókerség, azaz az információ áruként történő adásvétele régóta létezik. Egy üzleti történész biztosan azt állítaná, hogy minden Gutenberggel kezdődött az 1400-as évek derekán, amikor az „eredeti műalkotások” addig egyházi és állami kiváltságnak számító terjesztése megnyílott a tömegtermelés és a könyvkiadás számára. Az 1700-as évekre gyorsabb és időérzékenyebb technikák honosodtak meg az információterjesztésben. Először az újságok, majd később a magazinok tettek kisebb, de időszerűbb információdarabkákat a nagyközönség számára is elérhetővé, és a tőkebefektetési lehetőségek is megnyíltak azok számára, akik vállalkozói alapon működő kiadókba kívántak befektetni. A mai értelemben vett, mint az individuális információs szakember üzleti lehetőségeként értelmezett információ brókerséget a franciák indították el 1935-ben, amikor az információs társadalomról, és az internet üzleti életre gyakorolt hatásáról még nem is álmodtak…

A minőségi piackutatás, illetve az információgyűjtés, elemzés és kiértékelés szerepe egyre inkább felértékelődik akár hitelfelvétel, vállalati vagyonmérleg-készítés, ingatlan eladás-vásárlás, ingatlanüzemeltetés, vállalat adás-vétel, megvalósíthatósági és „highest & best use” tanulmányok készítése vagy tervezési fázisban történő tanácsadás áll egy-egy projekt középpontjában – erősíti meg Hidasi János a Colliers Magyarország Kft. értékbecslési divíziójának vezető tanácsadója.

Hidasi szerint a kreativitás, rátermettség és szaktudás tekintetében a magyar szakemberek abszolút versenyben vannak nyugati kollégáikkal. A tanulást ezen a területen sem lehet abbahagyni, ám a kishitűséget mindenképpen le kell vetkőzni.
A piackutatók, illetve értékbecslők sokszor különböző üzleti kultúrájú országban menedzselnek projekteket. Sok helyen azért mondható nehéznek a piac, mert az adott közegben sokkal több mindent sorolnak be az üzleti titok kategóriájába, mint az egy hagyományosan nyílt piacgazdaságban megszokott. Az egyik pozitív végletként például az USA említhető, míg Európában a svájci vagy akár az olasz piacon való mozgás meglepően nehéz feladat elé állítja a szakembereket.
Magyarországon sem árt az adatvédelmi, személyiségjogi korlátokkal tisztában lenni, mielőtt valamilyen információhoz szeretnénk hozzáférni. Az intézményi befektetők piacán – irodaházak, kereskedelmi létesítmények adásvételénél – érdemes alaposan megvizsgálni az információk minőségét, forrását. Mikor tanácsadó cégek adataira támaszkodva valamilyen publikus információs kiadvány születik, akkor a valós számokat gyakran megszűrik, átlagolják, illetve irányszámokat kommunikálnak. Ugyanakkor a nemzetközi ingatlanügynökségként működő Colliers a saját iroda-, ipari-, kiskereskedelmi-ingatlan vagy befektetési divízióiktól bőségesen meríthet megbízható információkat – mutat rá Hidasi János az értekbecslési piac sajátosságaira.

Az értékbecslőknek még egy területen meg kell „kűzdeniük” a helyi sajátosságokkal. A bankrendszer – attól függően, hogy egy adott piacon az angolszász vagy a német szemléletmódot képviseli-e – másképpen áll hozzá egy-egy projekthez. Hazánkra egyértelműen a németes, konzervatívabb üzleti szemlélet a jellemző, ezért a pénzintézetek szeretnek óvatos hozzáállást tanúsítani, amely már gyakran bizalmatlanságnak, vagy hitetlenkedésnek tűnhet a befektetők vagy vállalkozók szemében.