Háztartási kiserőművet százat, ezeret!

Saját telephelyen, például a házunk tetőszerkezetébe építve is megtermelhetjük az éves szükségletünket kielégítő villamos energiát napenergiából – vázolta az OGH Hírügynökségnek a sokak számára vonzó lehetőséget Pénzes László, a MEE-VET szakembere. Házi kiserőmű körkép következik.

„Egy átlagos éves lakossági fogyasztás 2500 kWh körüli, melyet 15-20 négyzetméter felületű napelemtábla már fedezni tud. Ennek bekerülési költsége 2-3 millió forint, de jó esetben pályázat is igénybe vehető hozzá, mellyel akár a beruházás 30-35%-a is megspórolható. Tapasztalataink szerint a beruházásokat inkább a fogyasztásnál kisebb termelésre tervezik, de bizonyos esetben előáll az a nem mindennapi helyzet, hogy nem a felhasználó fizet a villamosenergia-kereskedőnek, hanem még ő fizet felhasználónak a megtermelt energiáért.”

A megújuló energia használata egyre vonzóbb a lakosság számára, azonban az ehhez kapcsolódó beruházások költsége nehezen megfizethető. A fűtés mellett a legnagyobb kiadást otthonunk rezsijénél a villamos energia teszi ki, mely jelentősen csökkenthető háztartási méretű kiserőmű alkalmazásával. Egy normál háztartás számára a kisfeszültségű áram-előállítás beruházása még megfizethető kategóriába esik, ugyanakkor jelentősen csökkenthető vele az energiafelhasználás. Sőt, jó esetben valóban nekünk fizet a szolgáltató a megtermelt áramért!

A helyzet valóban nem mindennapi, de már vannak rá példák, és a törvényi szabályozása is megoldott. Az ELMŰ-ÉMÁSZ statisztikái alapján 250 fölötti a területükön a háztartási kiserőművek száma, becslésük alapján országos szinten 500-600 db. közé tehető az ilyen jellegű napenergia-hasznosítás, de folyamatosan nő az igények száma. A beépített összteljesítmény már bőven 1 MW felett jár.

„A kiserőmű telepítése mellett természetesen speciális mérőberendezésre is szükség van – mondja Pénzes László -, amely a megtermelt és leadott illetve szükség esetén mégis felhasznált energia mennyiségét méri.” Az úgynevezett decentralizált energiatermelők és fogyasztók kiszolgálásához a jövőben intelligens mérő- illetve irányítórendszerek is szükségesek, amelyek kiváltják a meglévő technológiákat. A „smart grid” vagy „smart metering” néven ismert rendszerek önmagukban is energiát takarítanak meg, segítenek a fogyasztói szokások személyre szabott kiszolgálásában.

A smart grid technológiák alkalmazásával a háztartások energiafelhasználása akár 10-15 százalékkal is csökkenthető a Cisco adatai szerint, ezen kívül mérsékli az áramkimaradások hatását, de az ehhez kötődő beruházások gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása sem elhanyagolható.

„A május 5-én nyíló RENEXPO-n a nagy érdeklődésre tekintettel külön téma lesz a smart metering és a smart grid” – fogalmazta meg a rendezvény projektvezetője, Lutring Tünde. „A hagyományos mérőberendezések helyett ugyanis egyre nagyobb az igény, hogy a fogyasztók olyan intelligens mérő-szabályozó rendszereket alkalmazzanak, amelyek segítségével maguk irányíthatják az energiafelhasználásukat.”

A RENEXPO projektvezetőjének elmondása szerint a smart metering a mai hagyományos villanyórákat váltaná fel, gyakorlatilag digitálissá tenné azokat. Az okos mérőeszközök segítségével a fogyasztó sokkal könnyebben tudná nyomon követni aktuális áramfelhasználást, ráadásul a szolgáltatók is folyamatos képet kaphatnának ügyfeleik fogyasztási szokásaikról.

Az okos rendszerek, azaz smart grid alkalmazásával az évszakonként, vagy napszakonként eltérő fogyasztói tarifák kialakítása is elképzelhető, ami hosszútávon a felesleges fogyasztás mérséklődéséhez vezethet. Egyes, merészebb üzleti modellek tudatosan ruháznák fel a fogyasztókat azzal a képességgel, hogy az összes lényeges, naprakész információ birtokában maguk irányíthassák az energiafelhasználásukat.