Gyors és olcsó bérlakások a szociális lakásügynökségtől

A szociális lakásügynökségeken keresztül bérlakásként hasznosuló magánlakásokkal tizenötször annyi család lakhatását lehetne megoldani, mint a bérlakásépítéssel – hangzott el a Habitat for Humanity Magyarország mai konferenciáján.

A szociális lakásügynökség intézményének meghonosítása és a magánlakások ügynökségeken keresztül megvalósuló kiadása megoldást jelenthet a bérlakásszektor fejlesztésére – mondta el Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója és Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a Habitat 15 éves születésnapja alkalmából szervezett rendezvényen. A Szociális Lakásügynökség (SZOL) modell lényege, hogy a már meglévő lakásállomány hasznosításával bővíti a szociális bérlakások számát, bár a modell alkalmas új építésű és felvásárolt ingatlanok kezelésére is.

Garanciát nyújtana a bérbeadóknak

A SZOL háromféle tevékenységet kapcsolna össze: ingatlanok közvetítését, kezelését és szükség esetén szociális munkát az eladósodás megakadályozására. Garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a lakás kiürítésére. A bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet átláthatóságát és lakbértámogatást adna.

A szociális lakáspiacon működő szervezetek közül alkalmas lehet a feladatok ellátására például az önkormányzati  vagyonkezelő. Szigorú szabályok mellett más szereplők is megjelenhetnek a területen: például nonprofit szervezetek, ingatlankezeléssel foglalkozó vállalkozások vagy építőipari cégek. Azt, hogy szükség van a szektor reformjára, bizonyítja, hogy óvatos becslések szerint is körülbelül 300 ezer háztartás élethelyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásban éljen, miközben az önkormányzatok tulajdonában 135 ezer lakás van, többnyire nagyon rossz állapotban, és a meglévő állomány hatékony működtetése sem megoldott.

Miért jobb, mint a bérlakásépítés?

Ez a megoldás is igényel állami forrásokat, de gyorsan kínálna sok családnak lakhatást, és hatékony forrásfelhasználást jelent, hiszen egy ház építési költségeiből (10 millió forinttal számolva) egy évben 15 család bérlakásának támogatását, karbantartását és szükség esetén a családot segítő szociális munkát is fedezni lehetne. A SZOL-modell széleskörű bevezetéséhez szükség van a szabályozási környezet átalakítására, a magánbérbeadás  kedvezményes adózásának kialakítására. A Habitat for Humanity Magyarország és a Városkutatás Kft. szakértői csoportja a következő 2 évben kívánja megalapozni a modellt. Négy városban állít fel helyi szakértők bevonásával munkacsoportot, akikkel közösen elemzik a helyi lakáspiacot, kidolgozzák a SZOL működési keretét adó jogszabályok javaslatait.

A SZOL-modell a kormányzat számára a szociális bérlakásszektor bővítésére, az önkormányzatok számára a lakáshiány enyhítésére nyújtana megoldást. Hozzájárulna továbbá a magánbérlakás-szektor kifehérítéséhez is, miközben a bérlők és bérbeadók számára egyaránt garantálná a szerződés biztonságát.