Gigantikus méretű naperőműtorony épül az arizonai sivatagban

A földterület megvásárlásával és a helyszíni előkészítő munkával elkezdődött a világ első naperőműtornyának építése Arizonában. Az új típusú naperőművel először Spanyolországban kísérleteztek a kilencvenes évek végén, de hiába voltak bíztatóak az eredmények, még senki nem vállalta be élesben a technológiát.

Az EnviroMission nevű projektben egy 800 méter magas tornyot húznak fel az arizonai sivatagban, a torony lábánál egy több száz méter átmérőjű körben üvegházat építenek, ennek az a funkciója, hogy az alapállapotban nappal 40 fok körülire felhevülő levegő hőmérsékletét tovább emelje, 80-90 fok körülire. A forró levegő a fizika törvényeinek engedelmeskedve felfelé száll, és az egyetlen útja az üvegház közepén hatalmas kéményként emelkedő torony. A felfelé szálló levegő a torony belsejében turbinákat hajt meg, így termel áramot.

Az erőmű 2015-ben kezd el üzemelni, és a 200 megawattos csúcsteljesítményével 150 ezer háztartást lát majd el árammal az amerikai nyugati parton. A 800 méteres, 130 méter átmérőjű torony, és az üvegház felépítése 750 millió dollárba kerül, és ha elkészül, a világ egyik legmagasabb épülete lesz, alig 30 méterrel alacsonyabb a jelenlegi csúcstartó Burj Kalifa toronynál Dubajban. A dél-kaliforniai áramszolgáltató vállalat máris lekötötte az erőmű áramtermelő kapacitását egy 30 éves szerződéssel.

A pénzügyi tervek szerint a torony 11 év alatt termeli ki a felépítésének költségeit, a fenntartására pedig minimális összeget és kezelőszemélyzetet igényel. Az élettartamát 80 évre becsülik a mérnökök, a befektetés gyors megtérülése és az alacsony fenntartási költség pedig a gazdaságilag is a leghatékonyabb megújuló energiaforrássá teszik a naperőműtornyokat.

A technológia is több szempontból hatékonyabb, mint a hagyományos, napelemes erőműveké. Mivel a levegő hőmérsékletének különbségén alapszik, szinte bármilyen időjárásban képes működni, sőt, a talaj, és a talajmenti levegő felforrósodása miatt éjjel is tovább termeli az áramot. A felépítése nagy, egybefüggő, száraz területet igényel, így a sivatagok eddig teljesen használhatatlannak tartott részein lehet felhúzni. ha a kísérlet beválik, az arizonai és nevadai sivatagokban bőven van hely további erőműveknek, és néhány tucat akár a nyugati part legnagyobb városának, Los Angelesnek a 7200 megawattos energiaigényét is képes lenne kielégíteni.