Függetlenül a gáz árától

Az energia- és fűtésköltségek folyamatosan növekednek. Az energiaválság, a politikai kockázati tényezők és nem utolsósorban a hideg telek következtében a probléma egyre nagyobb lesz. Az EU jelenleg energiaszükségleteinek hetven százalékát importálni kényszerül, ami 2020-ra már kilencven százalékra nő. A lehetséges megoldások közül a legjelentősebb eredményt a hőszigeteléssel érhetjük el.

Mára bizonyossá vált, hogy a harmadik energiakrízis napjait éljük. Az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező gáz januári visszatartása és az ezzel kapcsolatban kialakult nyugtalanság felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy mértékben rászorulunk az import gázra. Magyarország földgáz szükségletének 79 %-át importálja, a teljes fogyasztás 62 %-át a Gazpromtól vásárolja. A mindössze 21 %-os hazai kitermelés csak az árképzésben kaphat szerepet, biztonságot nem tud adni. A bizonytalanság pedig mindig felfele hajtja az árakat, így nem csodálkozhatunk az utóbbi idők robbanásszerű áremelkedésén. A kilencvenes évek átmeneti stabilizációja után az ezredfordulótól meglódultak az energiaárak. Míg 2000 decemberében huszonkettő, addig ma a hetvenhét dollárért juthatunk hozzá egy hordó olajhoz. A hat év alatt három és félszeresére dráguló olaj nem volt hatás nélkül a gáz árára sem.

Az augusztusi, markáns áremelés valószínűleg még nem is a végleges árszintet jelenti, hiszen Szlovákiában is mintegy 50%-al magasabb áron vásárolható a gáz, mint hazánkban. Mivel jelentős energiaár csökkenés a mai bizonytalan közel-keleti helyzetben nem várható, fel kell készülnünk arra, hogy az épületek fűtése az elkövetkezendő években még költségesebb lesz.

A problémák csak úgy oldhatók meg, hogy az ember ? amennyire csak lehet ? függetlenné válik a fűtésre szánt energiától. A hőszigetelés nem csak az egyén, de az ország egésze szempontjából is függetlenséget és biztonságot jelent. A biztonság pedig úgy érhető el, ha a ma ajánlatosnak tartott hét-tizenkét centiméter vastag AUSTROTHERM AT-H80 hőszigetelést teszünk a homlokzatokra, nem járható lapostetőkre pedig húsz-huszonöt centiméter AUSTROTHERM AT-N100 kerüljön. Nagyobb terhelés esetén alkalmazott AT-N150 vagy AT-N200 esetében a tizennyolc-huszonkét centiméter is elégnek bizonyulhat. Ezzel a fűtésköltségek a hagyományos építési móddal szemben akár 60%-kal lecsökkennek.

Az alacsony energiájú házak és a passzívházak esetében ? amelyek még vastagabb hőszigeteléssel készülnek- az energiaköltségek akár 85%-át megspórolhatjuk! Erre egy legalább olyan szemléletes mint meggyőző példa a következő: három ember által leadott hő és egy teamécses elég ahhoz, hogy egy közel harminc négyzetméter nagyságú passzívházbeli szobában egy hideg téli napon kellemes hőmérséklet alakuljon ki. Egyes elképzelések szerint az úgynevezet aktívházak a jövőben bizonyos részben még áramot is tudnak majd termelni.

A globális felmelegedés a széndioxid, és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében sokkal erősebben jelentkezik majd az elkövetkezendő években, mint ahogy várnánk. A levegő széndioxid tartalma ma már elérte a 381 ppm-et, ami 100 ppm-el magasabb, mint az ipari forradalom előtt, és a növekedés egyre gyorsul. A légköri széndioxid mennyisége tehát több mint egyharmadával megnövekedett. Ma még nem lehetséges, hogy ezeket az anyagokat kivonjuk a légkörből, ezért csak azzal tudunk segíteni, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el.

Erre a legjobb módszer az, ha a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét hőszigeteléssel mérsékeljük, és így a széndioxid kibocsátást is radikálisan csökkentjük. Az idén megalakult Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének (www.meps.hu) is célja, hogy a környezetvédelemre és az energiatakarékosságra vonatkozó uniós irányelvek és a hazai előírások széles körű ismertetésével; az expandált polisztirolhab anyagok révén rendelkezésünkre álló megoldások kiemelten hangsúlyozásával a racionálisabb energiafelhasználást népszerűsítse. Mert az energia felhasználást gyermekeink érdekében csökkenteni kell. Függetlenül a gáz árától.