Euró híján veszélyesek lehetnek a lakáshitelek

Bíznak a magyar piacban és fejlődési lehetőségeiben a külföldi ingatlanszakemberek, de véleményük szerint nagyobb figyelmet kellene szentelni a kockázatoknak és a gyarapodást hátráltató tényezőknek – derült ki egy budapesti szakmai konferencián.

Ha túlságosan elhúzódik Magyarország eurózónához való csatlakozása, egyre kockázatosabbá válhatnak a devizaalapú lakáshitelek – hangzott el a Portfolio Property Investment Forum ingatlanbefektetési konferencián.

Portugália példája mutatja, hogy az euró bevezetése sem varázsszer, de mindenesetre stabilizálja a piacot, amelynek magyarországi szereplői a jelek szerint nem figyelnek eléggé a kockázatokra – hangoztatta a konferencia egyik előadója, Milan Khatri.

A brit Ingatlanközvetítők Királyi Kamarája vezető közgazdásza ugyanakkor alapvetően kedvező jelenségként értékelte a jelzáloghitelek terjedését, kiemelve, hogy a régióban nálunk az egyik legmagasabb ezek aránya, immár a GDP 10 százalékát teszik ki.

Milan Khatri kritizálta az állami kamattámogatást, mondván, több térségbeli országban enélkül is sikerült felfuttatni a lakásépítést. – Az efféle szubvenciók legnagyobb hátránya, hogy, amint az Magyarországon is megfigyelhető volt, nehéz őket visszavonni, mert túl sokaknak fűződik érdekük a fennmaradásukhoz.

– A közép-európai kormányok szerencsére már rádöbbentek, hogy a kamattámogatás emeli az árakat. Ezért a kínálati oldal támogatására van inkább szükség, amelynek segítségével olcsóbbá tehetők a lakások. Már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint Európában mindenütt szoros a kapcsolat a lakásépítési boom és a munkanélküliség csökkenése között – jelentette ki Milan Khatri.

Az angol ingatlanszakember ugyancsak támogatásra érdemesnek nevezte a bérlakásszektort, továbbá kifejtette, a magyar piac rövid távú kilátásai az utóbbi időben tapasztalható lassulás ellenére pozitívnak mondhatók.

Az elkövetkező egy évben legalábbis nem valószínű, hogy komolyabb megrázkódtatás érné az ágazatot, mert a bővülés mögött megfelelő mértékű jövedelemnövekedés áll. A kockázatot csupán az – egy esetleges gazdasági turbulencia által megdrágított – devizahitelezés jelenti.

A várható trendekről szólva elmondta: az EU 15 régi tagjának szintjéhez való közelítés szinte biztosan együtt jár majd az átlagos lakásméret növekedésével és még inkább a minőségi követelmények emelkedésével.

– A budapesti lakásárak jelentősen alacsonyabbak, mint a Prágában vagy Varsóban tapasztaltak – hívta fel a figyelmet előadásában Clara Satchi, az izraeli Engel Eastern Europe vezérigazgatója, hozzátéve, hogy jelentős növekedés előtt áll a hazai lakásépítés.

Pablo Rodriguez Losada, a nemrég szerfölött ambiciózus tervekkel Magyarországra érkezett spanyol építőipari cég, a Fadesa terjeszkedési igazgatója megemlítette, hogy a 20 százalékos magyarországi kulccsal szemben Csehországban csupán 5, míg Lengyelországban 7 százalékos áfát kell fizetni a lakások után.