Egyre több távhőrendszer vált biomasszára

Gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyei miatt mindenképpen érdemes fontolóra venni a biomasszát a távhőtermelésben, ráadásul a járulékos hasznok nem csak a kiemelkedően nagy rendszerek, de a kicsik esetében is jelentkeznek – vallják a hazánkban 11 kis- és közepes távhőrendszert, valamint a pécsi 31 ezer lakást ellátó hőerőművet üzemeltető Dalkia Energia szakértői

A Dalkia Energia is több távhőtermelő egységét részben vagy egészében már átállította a megújuló tüzelőanyag használatára. Ezek között található a pécsi 31 ezer lakást és mintegy 450 közületet hővel ellátó Pannonpower hőerőmű éppúgy, mint az 1800 lakás és 100 intézmény számára hőt biztosító tatai rendszer is.

„Jelenleg az egyetlen igazán hatékony, megtérülő beruházások mentén kiaknázható megújuló fűtőanyag a biomassza, amelyet távfűtőművekben hasznosítva számtalan járulékos előny is jelentkezik úgy országos, mint regionális szinten” – emeli ki Péterffy Attila, a Dalkia Energia erőmű üzletág igazgatója.

A jellemzően importból származó földgáz eltüzelése nincs hatással a helyi gazdaságra, míg a hazai tüzelőanyag-termelés minden előnye a magyar régiós- és nemzetgazdaságban hasznosul. „A pécsi hőtermelés esetében, csak a szalmatüzelséhez köthetően mintegy évi 4 milliárd forint bevétel keletkezik az erőmű számára tüzelőanyagot biztosító gazdáknál. Ez az összeg kiszámítható bevételi forrásként jelentkezik, amelynek jelentős részét ráadásul a régióban költik el” – emeli ki az üzletág igazgató. További 6 milliárd forintot költ el a társaság éves szinten a másik – tűzifa – biomassza alapon hőt termelő egysége tüzelőanyag-ellátására. Az erdészeteknek a fenntartható erdőgazdálkodás során gyérítés céljából kivágott ezen, egyéb gazdasági célokra alkalmatlan faanyag értékesítése jelent a napi működésükben nélkülözhetetlen bevételi forrást, továbbá jelent előre kalkulálható jövedelmet azon faipari és élelmiszeripari feldolgozó üzemek számára, ahonnan a gyártás után megmaradó biomasszát az erőműbe szállítják hasznosításra.

A távhőszolgáltatás sajátossága, hogy miközben télen a rendszerek csúcskapacitáson működnek, nyáron alig termelnek hőt, hiszen ilyenkor csak a melegvíz-igényeket kell kielégíteni. Egy kisebb-közepes távhőrendszer 45-50 megawatt beépített kapacitású rendszereinek előzőek szerinti üzemeltetéséhez évente mintegy 30 ezer tonna biomassza tüzelőanyagra van szükség. „Egy ekkora rendszer esetében csak a tüzelőanyag-költségeken akár 80-100 millió forintos éves megtakarítást is el lehet érni” – mutat rá a pécsi Pannonpower biomassza erőmű fejlesztéséért felelős szakember. A tüzelőanyag-váltással ráadásul évi közel 10 milli ó köbméter földgáz takarítható meg egy ekkora távhőrendszer esetében.

Péterffy Attila szerint egy-egy ilyen beruházás számos, regionális szinten is kézzel fogható gazdasági előnnyel jár, hiszen a hazai adottságoknak köszönhetően ez a tüzelőanyag-mennyiség a távfűtéses települések akár 40-50 kilométeres körzetéből, fenntartható módon biztosítható.

Ezek közül talán a legfontosabb a munkahelyteremtés és az, hogy felvevőpiacot jelenthetnek az adott környéken keletkező mezőgazdasági melléktermékek (szalma, napraforgó- és kukoricaszár), a fenntartható erdőgazdálkodásból fakadó, más célokra nem hasznosítható faanyagok számára. „Amellett, hogy a gazdák és az erdészetek jól járnak, a begyűjtés munkaerő intenzív volta számos alacsonyan képzett munkavállaló számára is megélhetést teremt, vagy a kisebb önkormányzatok esetében akár a helyi közmunkaprogramok egyik kiemelt elemévé válhat” – emeli ki a szakember.

A mezőgazdasági melléktermékek értékesítése például az adott fűtőmű kapacitásától függően 10-25 gazdálkodó számára jelenthet kiegészítő bevételt, akik így a mezőgazdasági holtszezonban is további 30-60 család számára biztosíthatnak stabil keresetett a szalma begyűjtéséhez kapcsolódó tennivalók révén.

A technológia számos előnyei közül az üzemeltetőknek és a fogyasztóknak is legfontosabb a tüzelőanyagra eső költségek mértéke és tervezhetősége. „A biomassza fűtőanyagok ára jelenleg fajlagosan 20-40 százalékkal alacsonyabb földgázénál, ráadásul míg a kék energia ellátás és ár tekintetében is kiszolgáltatott a nemzetközi folyamatoknak, a faapríték, a mezőgazdasági melléktermék vagy éppen az energianövények ára ezektől független, hosszú távú, kétoldalú szerződésekben ütemezhető” – mutat rá Péterffy Attila.

Az átállás nemzetgazdasági szinten is jelentős hatásokat fejt ki. Míg a jellemzően import forrásokból érkező földgáz megvásárlásából befolyó összegek külföldi vállalatok bevételét gyarapítják, közben az ország külkereskedelmi mérlegét is rontják. Oroszországnak évi 5 milliárd dolláros kereskedelmi többlete származik hazánkkal szemben a gázértékesítésből.

Ezzel szemben a hazai előállítású tüzelőanyag kapcsán jelentős állami és helyi adóbevételek generálódnak. „Ilyenek az áfa, a járulékok, vagy a települések esetében a helyi iparűzési adó. Ezek egy kisebb, 1000-1500 fogyasztót ellátó rendszer esetében is több tízmillió forintot tesznek ki, de akár a százmilliós nagyságrendet is elérhetik” – mutat rá Péterffy Attila. Szerinte minél több hazai távhőszolgáltatás áll át részben vagy egészben a biomassza hasznosítására, a sok kicsi sokra megy elvét követve, ezek az összegek jelentős hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára.