Egyre jobban veszik a szállodákat Közép-Kelet-Európában

A közép-kelet-európai régiós szállodaipari befektetések csaknem nyolcvan százaléka 2003 vége óta történt; a legtöbb befektetést Prágában, Budapesten és Varsóban hajtották végre – derül ki a nemzetközi ingatlan-tanácsadó CB Richard Ellis legfrissebb felméréséből.

A tanácsadó cég “CEE Hotels” című jelentéséről készült közlemény szerint a beutazók számának tartós növekedése nagyban hozzájárul a befektetői aktivitás és érdeklődés emelkedéséhez Közép-Kelet-Európa szállodapiacán. A turisták érdeklődése a főbb közép-európai repülőterekre érkezők növekvő számában is megmutatkozik, 2006-ban a legtöbb légikikötő kétszámjegyű növekedést produkált.

Az elmúlt két évben a befektetők egyre nagyobb kedvvel vásárolnak szállodákat a régióban – ahogyan a szállodaipari befektetések egész Európában emelkedő tendenciát mutatnak.

Az intézményi befektetések 79 százaléka 2003 vége, illetve 2004 eleje óta történt a régióban, Prága, Budapest és Varsó vezetésével. A cseh főváros a legfejlettebb piac a régióban – mind a kihasználtságban tükröződő kereslet, mind a nemzetközi szereplők kínálata tekintetében.

Prága Budapest előtt kismértékben, de Varsó és Pozsony előtt jelentősen vezet. Moszkva, dacára méreteinek és hatalmas lehetőségeinek viszonylag kis piacnak számít, hiszen építési korlátok, elérhető területek és az inflációs nyomás akadályozzák fejlődését.

Annak ellenére, hogy a beutazók száma a közelmúltban is jelentősen gyarapodott, a legkomolyabb növekedést a szállodai szobák kihasználtságában 2003 és 2004 között mérték. Azóta a kihasználtság csak kismértékben nőtt – 2006-ban pedig csak szinten maradt.

hirdetés
A bruttó átlagárak 2004 óta tartó növekedésének – 101-ről 110 euróra – köszönhetően az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel nőtt, főleg azokon a piacokon, ahol a nemzetközi követelményeknek megfelelő szállodai kínálat a legszűkebb. A közlemény szerint erre Moszkva a legkiemelkedőbb példa.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2006-ban 38,3 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, akik összesen 100 millió napot töltöttek el itt. Ebből 15,3 millió fő volt a kirándulók és 13,6 millió a tranzitutasok száma. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ezen belül a több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 7,7 nap.

Az utasforgalom 6 százalékos növekményét az egy napra utazók számának emelkedése adta. Turisztikai céllal 12,4 millióan látogattak Magyarországra. A külföldi látogatók 958 milliárd, a turisztikai célból utazók 670 milliárd forintot költöttek. A lakosság 17 millió alkalommal utazott külföldre, és 558 milliárd forintot költött.