Duna alatti alagutak és a tabáni kábelvasút

1893-ban majdnem négy Dunát átszelő metróvonalat építtetett a magyar kormány. 1900-ra Budapest föld alatti közlekedési hálózata majdnem akkora lett mint berlini. Jókai Mór budai hegyek között kanyargó kábelvasút álma a megvalósítás küszöbén volt.

Közlekedési alagutak a Duna alatt

Annak ellenére, hogy a fővárosi önkormányzat már 1885. március 4-től teljes vállszélességgel kiállt Hubenay József bizottsági tag indítványozta Eskütéri (ma Erzsébet) híd megépítésének kivitelezése mellett, a Tisza Kálmán vezette kormány sokáig nem tudott dűlőre jutni, hogy egy új folyami átkelő, vagy egy Duna alatti alagút kivitelezése lendítené fel jobban a Rudas fürdő és az Eskü (ma Március 15.) tér közötti közlekedést. A szakmai vitát eldöntendően, a Szapáry Gyula vezette Pénzügyminisztérium 1886. május 24-kelt 956-os számú leiratában arra kérte Kamermayer Károly polgármestert, hogy a vegyes bizottság felállítása előtt Budapest először készíttesse el a közúti híd építészeti terveit, majd a fővárosi mérnöki hivatal bevonásával számoltassa ki a hídfők, és az azokra rávezető új sugárutak városrendezést is érintő költségvetését. Meglepő, de tény: az állami kérésnek jó öt évig semmilyen formában nem tett eleget Budapest vezetése, a kért számításokat és terveket nem nyújtotta be az önkormányzat a szakminisztériumnak. A várakozást megunva, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter 1891. március 29-én kelt levelében bár nem rótta fel a késlekedés okát a polgármesternek, ám arra kérte a városvezetőt, hogy akkor legalább véleményeztesse Krisztinkovics Béla építészmérnök Duna alá tervezet alagúttervét, hogy az állam legalább ezt minél hamarabb megépíthesse a híd helyett. A korabeli Vasárnapi Újság beszámolója szerint a fővárosi közgyűlés annak ellenére hamar elvetette a Döbrentei tér és a Kötő (ma Pesti Barnabás) utca közötti, kétirányú villamosközlekedést is lebonyolító földalatti tervét, hogy egyrészt nem készítették el az Eskütéri híd terveit, másrészt pedig a szakminisztérium előzetes számításai alapján a Krisztinkovics-terv legalább 2 millió koronával olcsóbb közlekedésfejlesztési megoldásnak ígérkezett, mint a 35 belvárosi ház kisajátításával és bontásával járó új híd megépítése.

A cikk folytatásához kattinson a Falanszter.blog.hu-ra.