Célkeresztben a fogyasztás – Gyorselemzés az új adócsomagról

A végső fogyasztók felé mozduló adóteher, valamint az ágazati különadók egy részének továbbélése a társasági adózás rendszerében – röviden így összegezhetők a kormány által tegnap elfogadott, az adórendszert érintő módosítások.

Döntött a kormány a Széll Kálmán Terv 2.0-ban beharangozott adómódosításokról. Az irányvonal világos: a fogyasztás még erőteljesebb bevonása a közteherviselésbe. „Amennyiben a bevételi oldalon keresünk megoldási lehetőségeket a költségvetési egyensúly megteremtésére, ezeket a lépéseket még mindig a kisebbik rossznak nevezhetjük, hiszen nem a jövedelmek erőteljesebb megadóztatását vetítik előre. Minden bizonnyal a kormány is tisztában van vele: amikor a személyijövedelemadó-bevétel két harmadát nagyságrendileg 650 ezer magánszemély fizette 2010-ben, nincs további mozgástér a jövedelemadók növelésében” – mutat rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A tegnap bejelentett adók közös vonása az, hogy azok a végső fogyasztóra hárulnak. Így lesz ez a pénzügyi tranzakciós adónál is, amelynek alacsony, egy ezrelékes kulcsa rendkívül széles bázisra vetül. Vagyis úgy teremt biztos és kiszámítható bevételt az államkasszának, hogy közben elviselhető mértékű terhelést jelent az adóalanyoknak. „Fontos tisztán látni, hogy bár a tranzakciós adót a pénzügyi közvetítő rendszer szedi majd be, annak alanya minden esetben a végső fogyasztó lesz, akár cégekről, akár magánszemélyekről van szó” – szögezi le az adószakértő a bejelentett adómódosítások kapcsán. Az viszont már most látszik, hogy lesznek kivételek és mentességek: e körbe nemcsak az államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank tartozik, hanem az egy pénztulajdonos több számlája közötti átutalások is, vagyis amikor az egyik banknál lévő számlánkról a másik banknál lévő utalunk át összegeket. Eltérés a korábban bejelentett adóintézkedésekhez képest, hogy nincs felső plafonja a tranzakciós adónak, ami a nagy összegű átutalásokat bonyolító adóalanyok számára jelenthet hátrányt.

A telekomadónál ehhez képest annyi az eltérés, hogy itt jobban megjelennek a fogyasztói szokások a tényleges adóteher alakulásában. Vagyis ha valaki többet telefonál, több adót fizet, igaz, itt is lesznek könnyítések: magánszemélyeknél havi 700, cégeknél havi 2500 forint lesz a maximális adóteher, az első tíz perc beszélgetés pedig ingyenes lesz. Az továbbra sem világos, hogy a szolgáltató részéről ingyenes kínált beszélgetések (többek között a flottákon belül) adóterhelése hogyan alakul majd. Az új távközlési szolgáltatási adótól 2013-ban már 60 milliárd forintnyi bevételt remél az állam: ez megegyezik a jelenlegi távközlési adó mértékével.

Bizonyos értelemben folyamatosság vehető észre az új biztosítási adónál is, hiszen annak kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó „ága” mértékében megegyezik a jelenlegi baleseti adóéval. E területen a korábbi tervekhez képest nincs számottevő változás.

Ami kifejezetten érdekes: míg korábban a kormány még a 19 százalékos társaságiadó-kulcs megszüntetését is kilátásba helyezte, jelenleg háromkulcsos társaságiadó-rendszer bevezetését tervezik. A 10 és 19 százalék mellé járulna a 30 százalékos kulcs, utóbbit azonban csak az energia- és közműcégek fizetnék. A jelenlegi szektorális különadó tehát a társasági adó részeként él tovább, azonban egyelőre kérdéses, hogy az úgynevezett Robin Hood-adó továbbra is megmarad-e. „Ez a változás egyfelől egyszerűsítésként csapódhat le az érintett vállalkozásoknál, másfelől azonban átalakulhat az adóalap-csökkentő és –növelő tételek, valamint az adókedvezmények rendszere. Emiatt az egyes vállalatoknak maguknak kell kiszámolniuk, hogy az új társasági adóval valójában jobban vagy rosszabbul járnak-e, mint most, a társasági adó és a különadó kombinációjával” – világít rá Kalocsai Zsolt.