Az okos mérés segíti az EU-s energiahatékonysági célok teljesítését

Az okos mérőeszközök tömeges alkalmazása kínálja az egyik legjobb megoldást az Európai Unió 2014-ben életbe lépő új energia-megtakarítási követelményeire. A közösség energiahatékonysági irányelve értelmében 2014-től a tagországokban évente 1,5 százalékkal kell az energia-felhasználást csökkenteni, ám az okos mérőeszközökkel akár 5-15 százalékos energia-megtakarítás is lehetséges.

A nyugat-európai országokban rohamosan terjedő intelligens rendszerek segítségével elérhető anyagi megtakarítás pedig több mint kétszer akkora, mint a működtetésükkel együtt járó kiad&aac ute;sok összege – hangsúlyozzák az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez csatlakozott vállalatok vezetői.

Az Európai Unió energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve értelmében a tagországokban 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig évente legalább az összes energia-elosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által értékesített energiavolumen 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérni.

Az okos mérés és az intelligens energetikai rendszerek egyszerre segítik a fogyasztói energiatudatosság erősítését és rezsiköltségek csökkentését, valamint a hálózati energiaigények kiegyenlítettebbé tételét és veszteségek mérséklését, amelyeknek így kulcsszerepe lehet az Európai Unió 2014-től hatályba lépő új energiahatékonysági célkitűzéseinek teljesítésében.

Az irányelv több fogódzót is nyújt a tagállamoknak, számos rendelkezéssel ösztönözve az intelligens mérőórák elterjesztését is. A kritériumok közé tartozik, hogy a tagállamokban olyan hálózati vagy kiskereskedelmi díjszabásokat kell biztosítani, amelyek támogathatják az okos mérőórákat használó végső felhasználók esetében a dinamikus árszabást. Ezek közé tartozhat a használat időpontján alapuló díjszabás; a kritikus csúcsidőszakokra vonatkozó árszabás; a valós idejű árszabás; valamint a csúcsidőn kívül nyújtott kedvezmények biztosítása is.

„Ha csökkenteni szeretnénk az energia-felhasználásunkat, akkor először azzal kell tisztában lennünk, hogy mikor, hol és mennyi energiát fogyasztunk el. Erre az okos mérőeszközök tömeges elterjesztése kínálhat megoldást, amely a fogyasztók számára lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon kövessék, s racionalizálják energiafogyasztásukat” – mondja Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója.

Az okos mérőórák segítségével a felhasználók nem csak azzal lesznek tisztában, hogy pontosan mekkora az energiafogyasztásuk, hanem azzal is, mely napszakban, mely eszközök fogyasztják a legtöbb energiát. Ennek ismeretében pedig sokkal könnyebb a fogyasztási szokásokat ésszerűsíteni, s az energia-felhasználást csökkenteni.

„Az okos mérés (smart metering) közvetetten támogatja az energiatakarékosságot azáltal, hogy tudatos energiafogyasztásra ösztönzi a lakosságot. Eközben a szolgáltatók is valós időben, pontosabb információkhoz jutnak, hiszen a technológia az automatikus leolvasás lehetőségét is biztosítja számukra. A további előnyök közé tartozik a gördülékenyebb számlázás és a fogyasztói görbe könnyebb tervezhetősége” – mutat rá Csiba Péter, a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. általános vezérigazgató-helyettese.

Az országos okos hálózati rendszer létesítésének tervezése Magyarországon is folyamatban van az iparági szereplők bevonásával, miközben a smart metering terén számos követendő nyugat-európai példa van.

Svédországban már összesen 5,2 millió elektromos okos mérőt telepítettek, 100 százalékos lefedettséget érve el, míg Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatójaként az ENEL a háztartások 90 százalékát látta el okos mérővel. A spanyol Endesa pedig eddig mintegy 3,5 millió okos mérőt telepített, a hagyományos mérők 30 százalékát cserélve ki az országban. „Spanyolországban különösen értékes referenciaként szolgálhat Barcelona. A katalán fővárosban 2012 októberében a GDF SUEZ stratégiai partnersége mellett indult el egy intelligens városi monitoring rendszer projekt, amely egyszerre terjed ki a város energia- és vízfogyasz t&aacute ;sával, valamint a közlekedési rendszerével kapcsolatos adatok gyűjtésére, elemzésére és optimális felhasználására” – teszi hozzá Csiba Péter.

„Az okos mérőeszközök és hálózatok segítségével egyszerűsödik a fogyasztásmérők kiolvasása, kontrollálhatóbbá válik az energiaelosztás és megszűnnek a becsült fogyasztás alapján kiállított számlák, ami a fogyasztók elégedettségét is javíthatja. Emellett kiegyenlítettebbé tehető a villamosenergia-rendszer terhelése is, s ezzel csökkenthetővé válik az esetleges kimaradások kockázata. Végül, de nem utolsó sorban a technológia segítségével eredményesen befolyásolható a fogyasztók magatartása: ösztönözhetővé válnak a racionálisabb energiafogyasztásra” – hangsúlyozz a Dr. Lu dvig László, az Okos Jövő Innovációs Klaszterhez társult Siemes Zrt. Infrastruktúra és Városok divízióvezetője.

A szakember szerint az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakítása egyszerre biztosít előnyöket környezetvédelmi, gazdaságossági, valamint hálózatirányítási szempontból. Így a szakértői vizsgálatok szerint az intelligens energiaelosztás és fogyasztás rendszerének kialakításával akár 5-15 százalékos energia-megtakarítás is elérhető.

A gazdaságossági előnyöket jól szemlélteti, hogy a Siemens londoni központja által közölt előzetes adatok szerint pl. az Egyesült Államokban 150 millió okos mérőóra működésbe állítása esetén ugyan évente 26,1 milliárd dollár plusz kiadással kellene számolni, ám ezzel egyidejűleg az energiafogyasztás csökkenése és a rendszerirányítás hatékonyabbá válása évi 68,5 milliárd dollár megtakarítást eredményezne nemzetgazdasági szinten.