Átalakul a támogatás: idén lesz utoljára Start Plusz

Ez év decemberével lehet utoljára Start Plusz kártyát igényelni. Ezután csak részmunkaidős foglalkoztatásra, a két év helyett viszont 36 hónapos időtartamra lehet igényelni a munkáltatói költségek csökkentését. Ezzel a részmunkaidős állások növelése a cél. Kérdés azonban, mennyire tud egy ilyen rendelkezés a visszájára fordulni.

Amíg Enikő a második gyerekkel otthon volt, a munkáltatóját -egy könyvelő irodát – felszámolták. Amikor lejárt az akkor még hároméves gyes, Enikő munka nélkül maradt. A regionális Munkaügyi Központban hallott először a Start kártyacsalád őt érintő tagjáról, a Start Plusz kártyáról. Körülbelül fél évig tartott, amíg munkát talált, és ugyan azt vette észre, hogy a felvételi beszélgetéseken nem a Start Plusz kártya jogosultság a legfontosabb szűrő szempont, de második-harmadik körben mindig konkrét, számolós példával alátámasztva megemlítette, mekkora támogatást tud a munkáltatója nyerni az ő foglalkoztatásával.
Az akár éves 300.000 forintos költségmegtakarítás pedig mindenkinél fontos szempont. Jelenlegi munkahelyén is az a tapasztalata, hogy inkább a munkához való hozzáállása, munka-attitűdje miatt vették fel. A Start Plusz kártyájának említését pedig a jövendő munkáltató iránti elkötelezettsége, megelőlegezett lojalitásának megnyilvánulásaként értékelték. Bár Enikő csak törzsidejében van bent a munkahelyén, és a tevékenységének nagyobb részét otthonában végzi, nem érzi korlátozónak a két gyerek mellett a teljes munkaidőt. Sem anyagilag, sem szakmailag nem engedhetné meg magának a rövidebb munkaidőt és a kevesebb munkát.

Az eddig alkalmazott gyakorlatok

A 2010 novemberében elfogadott törvénymódosításig a következő volt az eljárás a Start Plusz kártyát igénylő munkavállalóval kapcsolatban.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján részletes ismertető található. E szerint a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) rendelkezése szerint Start Plusz kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,, illetve jogosult az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a Start Plusz kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja.

A munkaadót megillető járulékkedvezmények

Az érvényes Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:

# a 27 százalék társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség,

# a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ez az összeg 2011-ben 78.000 forint kétszerese, azaz 156.000 forint. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.

# A Start Plusz kártya érvényessége
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év,
# az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és
# a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak.

A Start Plusz kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz annyiszor volt kiváltható, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a Start Plusz kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.

A Start Plusz kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a Start Plusz kártya kiváltására. Ebben az esetben a Start Plusz kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.

Amire oda kellett figyelni

1. Ha gyes alatt, a munkához igényelt valaki Start Plusz kártyát, akkor a gyes utáni munkavégzéshez, értelemszerűen már nem lehetett. Dönteni kellett, melyik munkáltatót szeretné valaki támogatni. Ez főleg akkor jelentett dilemmát, ha valaki már előre tudta, hogy a gyes lejárta után nem szeretne ugyanott maradni.

2. Figyelni kellett arra, hogy nehogy kicsússzon az igénylésből a gyes után Start Plusz kártyát igénylő munkavállaló. A 365 nap ugyanis jogvesztő határidő. A jelenlegi, nagyon nehéz munkaerő-piaci helyzetben ez is egy frusztráló faktorrá vált. Ha valaki nem tudott egy éven belül munkahelyet találni, akkor nemcsak a munkanélküli ellátása szűnt meg, és került át a kedvezőtlenebb segélyezési kategóriába, hanem elesett a Start Plusz kártya kiváltásának lehetőségétől is.

3. A Start Plusz kártya két évig van még érvényben. Ez az érvényesség pedig nem a munkába állás első napjától, hanem a kiváltás napjától számolódik. Sokan elkövették azt a hibát, hogy rögtön, a gyes lejárta után kiváltották a Start Plusz kártyát úgy, hogy még nem találtak foglalkoztatót. Így több hónap kiesett a támogatás lehívásából. Ha pedig nem előzte meg legalább egy nappal a Start Plusz kártya kiváltása a munkába állást, akkor az egész támogatásról lecsúszott mind a munkavállaló, mind a munkáltató.

Változások: lehetőségek, vagy korlátok?

Tavaly év végén a munkaerő költségének munkáltatói támogatásáról szóló 2004. CXXIII. számú törvényt módosították. Egyrészt a Start Plusz kártya helyett az úgynevezett részmunkaidő munkáltatói kedvezménye került be a rendszerbe, másrészt megváltoztak a támogatás arányai és lehetőségei is.

Az ugyvezeto.hu, 2010. november 29-i száma részletesen foglalkozik ezzel a témával. Ebben találhatjuk azt az információt, miszerint megszűnik 2012-től a Start Plusz, illetve a Start Extra kártya, melyeket az igénylők legkésőbb 2011. december 31-ig válthatnak ki, és ezek alapján a munkaadót legfeljebb 2013. december 31-ig illeti meg járulékkedvezmény. Másrészt megjelenik a szabályok között a részmunkaidő kedvezménye. Ez a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét – feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült – közvetlenül a visszatérését követően a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és emellett az említett munkavállaló gyermekgondozási szabadságának
– időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, vagy
– lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.

A kedvezmény – amelyhez semmilyen kártyát sem kell kiváltani – azt jelenti, hogy a munkaadó mindkét munkavállaló után a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett (amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék pedig 2 százalék). A kedvezmény havonta a minimálbér kétszereséig érvényesíthető.

Az ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után járulékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha az előző feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A kedvezmények az osztott munkakör fennállása alatt legfeljebb 3 évig járnak.

A járulékkedvezmény igénybe vételének további feltétele, hogy a munkaadónak a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növelnie kell, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkentheti. Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki:

1. a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
2. munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
Ezzel párhuzamosan a családok támogatásáról szóló törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat maximum heti 30 órás munkavégzést tesz lehetővé gyes mellett.

Összegezve

Jól látható, hogy a kedvezmény átalakul, úgynevezett job-sharing, munkakör-megosztási kedvezménnyé. Az kaphatja a most már külön kártyás adminisztrációhoz nem kötött kedvezményt, aki a gyermeknevelési ellátásról visszatérő munkavállaló és egy régi, illetve új munkavállaló, illetve az eddig őt helyettesítő közt megosztja napi 4-4 órában a munkakört. Ez, a hazai atipikus foglalkoztatási viszonyok közt úttörő jelentőségű lehet, ha nem játsszák ki a munkáltatók és a munkavállalók közösen – kényszerből.

A hazai, nyomott bérviszonyok közepette a megfelezett bérek sok esetben nem magasabbak a munkanélküli segély összegénél. A részmunkaidő inkább 6 órás elfoglaltságot jelent, és ez is csak a hazai, a munka világához kevéssé alkalmazkodó gyermekintézmények nyitva tartása miatt.

A másik, a rendelkezésnek csekély népszerűséget biztosító döntés, a kedvezmények megkurtítása. Eddig egy évig 17 százalékos, és újabb egy évig 7 százalékos kedvezményt lehetett ezen a módon igényelnie a munkaadónak. 2013-tól az akár 3 évig terjedő időszakra is csak 7 százalék, és ez is csak akkor, ha a munkáltató ezen időszak alatt senkit nem épít le.

Filius Ágnes

HRportál