Szeptemberben kezdődnek a munkálatok a Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonalon

Szeptemberben megkezdőnek a munkálatok a Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonalon – közölte Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-vel.

A NIF közleménye szerint a korszerűsítés során átépítik és alkalmassá teszik az óránként 160 kilométeres sebességgel történő közlekedésre a meglévő pályát Kelenföld és Tárnok, illetve Tárnok és Székesfehérvár között, valamint a kor követelményeinek megfelelő, új biztosítóberendezési és távközlési rendszert telepítenek a Kelenföld-Székesfehérvár szakaszon.
    
A biztosító berendezés kiépítésére vonatkozó tendert a 2. Siemens Székesfehérvár Konzorcium nyerte, amelyet a budapesti székhelyű Siemens Zrt. vezet, tagja a zürichi bejegyzésű Siemens Schweiz AG.
    
A NIF tájékoztatása szerint a kivitelezési munkálatok jelenleg a Tárnok–Székesfehérvár szakaszon folynak. A 2009 márciusában megkezdett felújítás a tervek szerint 2012. december végére fejeződik be. A vonalszakaszon felújítják a pályát és az alépítményt, valamint a felsővezetéket.
    
A felújítás keretében elvégzik az állomások felújítását, ezen belül akadálymentesítését, továbbá aluljárókat és széles peronokat építenek ki.
    
A Tárnok–Székesfehérvár szakasz kivitelezője az SZCKM-2008 Konzorcium, amelynek vezetője a Szentesi Vasútépítő Kft., tagjai pedig a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Közgép Zrt. és a Kelet Út Kft.

A Budapest-Kelenföld-Tárnok vasútvonal kivitelezői közbeszerzési pályázat lezárult, aminek eredményeképpen a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. áprilisban aláírta a kivitelezői szerződéseket a Doprastav a.s., a Subterra a.s. és az EuroAszfalt Építő Kft. alkotta DSE konzorciummal.
    
Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy a korszerűsítés után nő a vasútvonal szolgáltatási színvonala, kapacitása és biztonsági szintje.
    
A projekt a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként valósul meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával.  A támogatás összege valamivel több mint bruttó 134 milliárd forint, ebből 15 százalék az operatív programon belüli hazai forrás, 85 százalék pedig uniós támogatás.