Elszúrták a végtörlesztési törvényt! Megint változás lesz!

A kapkodás miatt a kormányzat egy újabb értelmező mondat beszúrására kényszerül, s ezért újra módosíthatja a végtörlesztési törvényt, míg a baleseti különadóról szóló javaslatnál ildomos volna visszavonni a biztosítók azon – hiba okán kapott – jogát, hogy gépjárműveket vonhassanak ki a forgalomból.

A pénteken benyújtott adócsomag baleseti különadóra vonatkozó része úgy rendelkezik, hogy a biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjának meg nem fizetése okán jogosult a gépjármű forgalomból való kivonását kezdeményezni. Ilyen joguk ugyanakkor eddig nem volt a biztosítóknak, a kgfb-törvény ugyanakkor ezt a jogot a kötvénynyilvántartó szervre testálja, amelynek kizárólagos feladata a biztosítás fedezettségének megállapítása a biztosítók által a rendszerbe küldött adatok alapján. Idén júniustól ráadásul a baleseti adó mértéke szempontjából fontos bonus/malus rendszert sem a biztosítókon kell számon kérni:

2011. június 15-étől hatályos az az NGM-rendelet, amely szerint a kötelező biztosítás bonus-malus fokozatok biztosítói ellenőrzésének rendszerét, a korábbi “BOMA-rendszet” a Kártörténeti Nyilvántartás (KÁNYA) rendszere váltja fel. Ezzel biztosító váltásnál megszűnik a biztosítók közötti, papír alapú adatcsere, helyette a biztosítók a Kártörténeti Nyilvántartásból tudják lekérdezni az ügyelek kártörténeti adatait.

Míg azonban a biztosítók esetében a félreértést még bőven van mikor kezelni a parlamenti vita során, addig a végtörlesztési törvény újabb hibájához ismét módosítani kell a jogszabályt. A jogszabály ugyanis múlt pénteken ugyan úgy módosította a parlament, hogy a végtörlesztéssel élhetnek azok az ügyfelek is, akik klasszikus devizahitelt vettek fel (a folyósítás is devizában történt és a részleteket is devizában várja a bank), ám arról ismét elfeledkezett a törvényt előtörlesztő Rogán Antal, hogy ez esetben értelmezhetetlen az a kitétel, amely kimondja, hogy az az ügyfél élhet a lehetőséggel, akinek a végtörlesztésnél meghatározott devizaárfolyam alatti szinten  folyósították a devizahitelt, hiszen a folyósítás devizában történt. Miután az utalás devizában történt, a törvényt csak úgy lehet alkalmazni, ha a jogalkotó kiköti, hogy ilyen esetekben például a bank adott napon alkalmazott deviza árfolyama a mérvadó- írja a Napi Gazdaság.