Matolcsy vállalkozói zónákra osztaná fel a gettókat

Matolcsy György a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti expozéjában megpendítette, hogy szabad vállalkozási zónákat hozna létre a kormány a hátrányos helyzetű régiókban, hogy így teremtsen új munkahelyeket. A fogalmat nem definiálta, a hvg.hu megpróbált utánajárni, hogy mire gondolhatott.

A csereháti térség Magyarország egyik legelmaradottabb régiója, nagyon magas a munkanélküliség, magas a halmozottan hátrányos helyzetűek és a romák aránya. Az elmúlt években számos mintaprogram indult el itt (és fuccsolt is be), anélkül, hogy átütő sikert tudtak volna elérni a foglalkoztatás terén. Vállalkozói övezetet szerettek volna a Bódva völgyében kialakítani 2007-2008 táján, de több, mint 1 milliárd forint pályázati pénzt nem tudtak felhasználni, mert a pályázati rendszert nem megfelelően alakították ki.  Az ipari parkba betelepülő vállalkozókat iparűzési adókedvezménnyel, valamint letelepedési vagy beruházási kedvezménnyel, infrastrukturális beruházásokkal és képzési támogatásokkal szerették volna idecsábítani. De mire igazán beindult volna a munka, jött a kormányváltás 2010-ben, és az NFÜ egyszerűen leállította az elkezdett projekteket.  

Egy hvg.hu-nak nyilatkozó, de a neve említését nem kérő vidékfejlesztési szakember szerint elképzelhető, hogy az ötlet egy úgynevezett bottom-up elképzelésen alapul. Ez azt jelenti, hogy bizonyos területi egységek – jelenleg kistérség, később mondjuk járás – különálló, alulról építkező, vagyis a helyi vállalkozásokra alapuló gazdaságfejlesztési, és közvetve foglalkoztatáspolitikai programot hoznak létre. Egyes értelmezések szerint a vállalkozói övezet attól több egyszerű iparfejlesztésnél, hogy az övezet területén a vállalkozásokkal összhangban át kell alakítani az oktatás szerkezetét, a szociálpolitika szemléletét, és az infrastruktúra-fejlesztést alá kell rendelni a termelés érdekeinek. A cél az, hogy öngerjesztő, fenntartható fejlődés induljon el. .

Demetrovics Gergely adószakértő szerint eddig is volt tipikusan a szabad vállalkozási zónához hasonlóan munkahelyösztönző járulékkedvezmény, de ha most a társasági adókedvezmény elengedését erőltetné is a kormány, a kisvállalkozásokra kivetett jelenlegi, 10 százalékos adó önmagában nem olyan magas, hogy ennek elengedése komoly motiváló erőt generálhatna.

Foglalkoztatás-növelő céllal szóba jöhet például a munkanélküli járulék, vagy a képzési támogatás időleges elengedése is, de a társasági adó csökkentése szinte biztosan nem. Ugyanakkor van mód kifejezetten a kisvállalkozói kör támogatására is, de az ilyen támogatások esetében a felső összeghatár öt év alatt nem haladhatja meg a 100 ezer eurót. Az elnök szerint az a valószínű, hogy a hátrányos régiókban vállalkozók jobb helyzetbe hozására konkrétan meg kell majd határozni, hogy a kormány pontosan kinek, mire ajánlana meg a kedvezményeket, és erre brüsszeli áldást is meg kell majd szereznie.