Nem viszik a fogyasztási hiteleket

Csak a forint gyengülése tartja szinten a háztartásoknál lévő fogyasztási hitelek állományát – írja a Világgazdaság. Az új kihelyezések mennyisége ugyanis a lap szerint a novemberig tartó egy évben több mint egyötödével csökkent.

Valamivel több mint 270 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelt vettek fel tavaly –  folyószámla-kölcsönök nélkül – a hazai háztartások, amely jelentősen, 22,2 százalékkal elmarad a bázisidőszaktitól – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból, amelyet a Világgazdaság ismertetett. 

A háztartásoknál lévő fogyasztási hitelek jegybank által kimutatott mennyisége ugyanakkor némileg emelkedett novemberig az egy évvel korábbihoz képest: a minimális, nagyjából 80 milliárdos emelkedés nyomán éppen elérte a 4000 milliárd forintos határt az állomány.

A stagnálásnak is beillő növekedés két dologgal magyarázható: az egyik, hogy a fogyasztási hiteleknél több mint 50 százalékos súlyt képviselő szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya a forint árfolyamának gyengélkedése miatt tovább növekedett, illetve a folyószámlahitelek mennyisége ha lassan is, de változatlanul stabilan növekszik.

A tavalyi év legnagyobb vesztesének kétségtelenül az áruhitelek bizonyultak. A tartós fogyasztási hitelek beszerzéséhez használható kölcsönök állománya november végére 50 milliárd forint alá zsugorodott, amely 33,2 százalékos mérséklődést jelent az egy évvel korábbi, már egyébként is nagyon alacsony mennyiséghez képest.

Komoly mértékben zsugorodott emellett a mára már kizárólag forintban nyújtott személyi hitelek állománya is: ezeknél novemberben 500 milliárd alatti állományt regisztrált az MNB, amely 11,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A járműhitelek mennyisége lassabban, de szintén zsugorodott, a 286 milliárdos mennyiségük egy év alatt bő 4 százalékos csökkenést tükröz.

A legkevesebb új hitelt pedig az áruvásárlási és a járműhitelekből helyeznek ki a pénzügyi szolgáltatók: ezeknél a havi átlagos új szerződések mennyisége többnyire nem éri el a 2 milliárd forintot sem, ami az állomány szinten tartásához sem elég.

A gazdaságkutató intézetek jövőre az árak emelkedésével párhuzamosan fogyasztáscsökkenést is prognosztizálnak, melynek mértékét a GKI 3,5 százalékra, a Kopint-Tárki pedig 1,5 százalékra becsülte. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy szerintük az áfakulcs kétszázalékos emelése, a forint gyengülése és a tavaly befagyasztott rezsiköltségek nyomása 2012-ben az infláció felgyorsulását eredményezi.

A reálértéken csökkenő jövedelmek visszafogott fogyasztói keresletet eredményeznek. A rezsi aránya a lakossági büdzsében nőni fog, az pedig ilyenkor törvényszerű, hogy a tartós fogyasztási cikkek vásárlása esik majd vissza a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor a napi élelmiszer- és fogyasztási cikkek iránti árérzékenység megerősödik – mondta a várható következményekről Palócz Éva.