A nagy márkák a németeket szeretik

Németország az első helyre került azon kereskedők listáján, akik 2010-ben az EMEA-régióban (Európa, Közel-Kelet és Afrika) terjeszkedni kívánnak – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb kutatásából.

Románia a nyolcadik, Oroszország a tízedik helyen áll.

A visegrádi országok közül Csehország a 12., Szlovákia a 14., Magyarország 16. a listán. Jövőre a kereskedők több mint háromnegyede tervez belépni a régió legalább egy piacára.

Habár számos kisebb európai piacot önmagában eléggé hátra soroltak a felmérésben, együttesen, régiós összesítésben alternatív földrajzi perspektíva rajzolódik ki: a kereskedők 42 százaléka nyitna egy vagy több üzlethelyiséget Délkelet-Európában, 24 százalékuk pedig egy vagy több közel-keleti és afrikai országban terjeszkedne. Ez utóbbi régióban kiváltképp az Egyesült Arab Emirátusok piacai érdekesek, és csupán 20 százaléknyi kereskedő terjeszkedne az emírségeken kívül 2010-ben. Számos kereskedőnek alapvető célja, hogy ők lépjenek be először egy piacra, és a jelenlegi gazdasági helyzetet kihasználva új, korábban nem elérhető piacokat hódítsanak meg. Ebben a gyengébb versenyhelyzet és a megfizethető ingatlanok segítik őket.

A 200 terjeszkedést tervező cég átlagosan 36,5 százaléka (73 kereskedő) több, mint tíz üzlethelyiséget nyitna 2010-ben, 12,5 százalékuk (25 kereskedő) a jelen helyzetet még jobban meglovagolva akár negyvennél is több üzletet nyitna a következő évben. A skála másik oldalát tekintve a megkérdezett cégek 40 százaléka kevesebb, mint öt üzlet nyitását tervezi 2010-ben.

A pénzpiacok 18 turbulens hónapja után, amely mind a világot, mind a kiskereskedelmi piacot érintette, a legtöbb kereskedő visszatér a fejlett és domináns nyugat-európai piacokra, amelyek a feltörekvő piacok bizonytalanná válásával ismét vonzóvá váltak. Néhány kereskedő ezt a lehetőséget arra használja, hogy bebiztosítsa helyét a jövőbeni fogyasztói aktivitás élénkülése idejére. Mások úgy vélik, jobb, ha meghúzzák magukat, és majd ha az üzletmenet ismét stabillá válik és a fundamentumok nem változnak, folytatják előrenyomulásukat az új piacokra.

A nehéz piaci helyzet és az üzlethelyiségek új kínálata az ingatlantulajdonosok és kereskedők változó egyensúlyi viszonyának fontos részét képezi.

 A kereskedők elvárásai még sosem voltak ilyen nagyok, a tulajdonosoknak pedig alkalmazkodniuk kell az új környezethez, így a tulajdonosok és a kereskedők együttműködése szorosabbá válik.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a kiskereskedelmi szektorban az élelmiszer- és italkereskedők tervezik 2010-ben a legnagyobb expanziót: több mint 40 százalékuk harmincnál is több új üzletet nyitna jövőre. Hasonló a ruházati cégek hozzáállása: 30 százalékuk tervezi harminc vagy több üzlet nyitását 2010-ben. Az előbbit erősíti, hogy néhány piacon – ahol ezek a kereskedők hagyományosan önálló épületekben működtek – az üres üzlethelyiségekkel rendelkező tulajdonosok kifejezetten az élelmiszer-kiskereskedőket célozzák meg, hogy vonzó feltételekkel a bevásárlóközpontokba csábítsák őket.

Kevesebb nemzetközi kereskedő tervez a magyar piacra belépni, mint más európai országba. Magyarország még a régión belül is igen hátra szorult; itt Lengyelország az egyértelmű favorit, amelynek gazdasága és kiskereskedelmi forgalma is a legrugalmasabbnak bizonyult a válság folyamán. A magyar piaccal kapcsolatos elvárások mostanában pozitív irányban változtak, de ezt a nyáron készített kutatás még nem tükrözhette.