Rekord növekedés Európa egyes bérlői piacain a hitelválság ellenére

Míg Nyugat-Európa több fontos pénzügyi központja megszenvedte a hitelválságot, addig a német és néhány közép-kelet-európai piacon – kiváltképp Moszkvában – nem mutatkoznak a lassulás jelei, derül ki a DTZ European Leasing Markets című elemzéséből.

“Míg néhány
bérlői piac erősen megsérült, máshol még nem volt érezhető a válság hatása.”
Mondta Paul Sanderson, a DTZ EMEA (Európa, Közel-Kelet és Ázsia) piackutatási
vezetője.

Németország öt legnagyobb piacán (Berlin, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg és
München) nagyon jól indult a 2008-as év: ezekben a városokban az első félévben
összesen 1,3 millió négyzetmétert adtak bérbe, ami az elmúlt hat év legjobb
féléves teljesítménye.

A közép-kelet-európai piacokat mindeddig szintén érintetlenül hagyta a
hitelpiaci válság. A bérbeadási tevékenység egyre nagyobb teret nyert,
különösen Moszkvában, ahol 800 000 m² terület került
bérbeadásra az első félév során. Az erőteljes kereslet és az alacsony üresedési
ráta eredményeként a 2008 márciusát megelőző évben 106%-al, havi 111 Euróra
nőttek a prémium ingatlanok négyzetméterenkénti bérleti díjai. Ezzel az adattal
Moszkva a második legdrágább helyszín lett Európában a londoni West End után.

Az Európai bérlői piacok továbbra is érzékenyek lesznek az Egyesült
Államokból indult válság lehetséges utóhatásaira. A teljes európai gazdaságot
vizsgálva viszont elmondható, hogy néhány kivétellel – ilyen az Egyesült
Királyság, Írország és Spanyolország – rugalmasan reagál a globális
visszaesésre.

A DTZ tanulmánya rámutat arra, hogy a bérlők sok kihívással szembesülnek –
a költségcsökkentés szükségessége és a nyugati országokban a minőségi belvárosi
irodaterületek hiányának együttes hatása arra készteti a cégeket, hogy
újragondolják a méretre és elhelyezkedésre vonatkozó igényeiket. Egyre többen “rendezik át” bérleményeiket, hogy elérjék az optimális kihasználtságot. Az
alacsony kínálat és a magas bérleti díjak hatására a bérlők fokozottan keresik
az alternatív helyszíneket – ilyen Párizsban a la Défense és a Western
Crescent, vagy Londonban a City – , hogy alacsonyabb áron nagyobb egybefüggő
területeket bérelhessenek.

A kiskereskedelmi szektorban egyértelműen a bevásárlóközpontok dominálnak a
kereskedelmi láncok expanziós tervében. Ennek megfelelően továbbra is jelentős
fejlesztések vannak folyamatban, különösen a kevésbé érett közép-kelet-európai
piacokon. Néhány jelentős európai piacon a bevásárlóközpontok harmadik
generációjának létrejötte figyelhető meg, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a
kifinomult kivitelezésre és a fenntarthatóságra. Jó példa erre a MIRA komplexum
Münchenben. Mivel rengeteg fejlesztés van folyamatban, és a határokon átnyúló
tevékenység is egyre erősödik, továbbra is heves lesz a verseny. Ezért a
bérlőknek igencsak megfontoltan kell meghozniuk expanziós döntéseiket.

A tanulmány szerint az európai logisztikai piacokon a legnagyobb
lehetőségek a gyáripar folyamatos keletre tolódásából és a tengeri áruforgalom
jelentős növekedéséből adódnak. A terjeszkedő kereskedelem a logisztikai piacok
elsődleges katalizátora: a hozzáértő és jó területi stratégiával rendelkező logisztikai
szolgáltatók biztos sikerre számíthatnak. Különösen jó lesz a pozíciójuk
azoknak a szolgáltatóknak, akik a fejlődő kikötővárosok és a fontosabb új
szállítási folyosók közelébe terveznek raktárakat és logisztikai központokat.
Azokban az országokban, ahol várhatóan jelentősen nőni fog a lakossági fogyasztás – például Közép-és Kelet-Európa területén – a kiskereskedők igénye is megnő a
nagyvárosok közelében elhelyezkedő raktárak iránt.

Végezetül a vállalati magatartás látványosan elmozdult a “zöld program”
irányába az utóbbi hat hónapban – a fenntarthatóság már a gyakorlatban
megvalósítandó feladat, nemcsak egy napirendi pont. A fogyasztók nagyobb
hangsúlyt fektetnek az etikusságra és a környezettudatosságra, ehhez pedig a
cégek CSR politikájának is alkalmazkodnia kell. Azok a vállalatok, amelyek nem
reagáltak elég hatékonyan a zöld tényezőre, piaci részesedésük csökkenésére
számíthatnak.

A legtöbb ország már bevezetett zöld épületekre vonatkozó minősítési
rendszereket, amelyek azonban nagyban eltérnek egymástól. Néhány olyan
kiragadott jellemzőkre fókuszál, mint a vízfelhasználás és a
széndioxid-kibocsátás, mások az épület átfogó minőségére helyezik a hangsúlyt. A
legelterjedtebbek az Egyesült Királyságból származó BREEAM és az Egyesült
Államokban használt LEED. Néhány országban egyre inkább teret nyer a többszörös
értékelés: Franciaországban például a fejlesztők választhatnak, hogy a nemzeti
HQE standard mellett a BREEAM vagy a LEED minősítést szerzik meg. Itt a Le
Mermoz (22,000 m²) az első épület, amely kétszeres HQE/BREEAM
minősítéssel rendelkezik.