Apró villát nem terhel a luxusadó

Követhetetlen és igazságtalan a fővárosi luxusadó-rendelet, a
jogszabály ugyanis indokolatlanul értékel túl vagy alul egyes
körzeteket. A történetet tovább fűszerezi, hogy a Szemlőhegyi utca
egy része 11-es, másik része viszont jóval alacsonyabb, 8-as
besorolásba került. Gyurcsány Ferenc hajléka pont ez utóbbiban
található.

Egyre nő az esély arra, hogy a luxusadó bevezetése kivívja az év
komédiája címet. Az utóbbi hetekben kiderült: a bevallások száma, s
az új adónemből ez alapján várható bevétel messze elmarad az
előzetes várakozásoktól, a korábbi számítások alapján remélt összeg
tizedét is alig éri majd el. Ám nemcsak a luxusadó eredményessége,
hanem a kivetés módszere is figyelemre méltó: Budapesten ugyanis
szürreálisnak tűnik az övezetek besorolása. Ráadásul az eseményeket
politikai szálak is színezik: miközben sokan otthonuk
túlértékelésének “köszönhetik”, hogy az új adó hatálya alá kerültek,
a Szemlőhegyi utcában honos miniszterelnököt most sem kerülte el a
szerencse. Az előkelő utca egy része ugyanis 11-es besorolású, 550
ezer forintos négyzetméterárral, ám az Apró-villa a jóval
szerényebb, 8-as minősítésű szakaszon található. Vagyis a mostani
szisztéma szerint Gyurcsány Ferenc minden veszteség nélkül tehetné
át székhelyét az Újlipótváros egy-egy ápoltabb utcájába.

Igaz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elődjének lehetett volna
nagyobb mázlija: a Medgyessy-lakot rejtő Stromfeld Aurél utca 8-as
kategóriája a 9-es besorolású Orbánhegyi úthoz képest ugyan “nem
vészes”, de kifejezetten peches az előbbit keresztező Levendula utca
4-es minősítéséhez mérve.

A luxusadó bevezetéséhez nemrég alakították ki az értékövezeteket,
az adóalap kiszámításához szükséges négyzetméterárak ezek alapján
határozhatók meg. A részletes, “utcába menő” besorolást a fővárosban
a GKI Gazdaságkutató végezte el, a tizenöt övezetet az
irányítószámok és az illetékhivatal 2005-ös adatbázisa alapján
hívták életre. És pontosan ez az anomáliák magyarázata: előbbiről
ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy nem mutatja meg az egyes körzetek
értékét, utóbbi viszont a tavalyi adásvételek mennyiségére és
értékére támaszkodik. Vagyis az, hogy egy jó környéken eladtak egy
romos épületet vagy hogy egy közepes értékű övezetben gazdára talált
egy luxusvilla, máris irreális eredményekre vezet. Az eredendő bűn a
luxusadó-rendeletben keresendő, amely az önkormányzatokat az
illetékhivatali adatok használatára kötelezi.

A mostani besorolás minőségét jelzi, hogy a legmagasabb, 15-ös
kategóriát Budapesten egyetlen utca, a Várban található Országház
utca érdemelte ki, vagyis a hivatal csak itt számol 800 ezer
forintos négyzetméterárral. Igen szerény a kínálat a 14-es
értékövezetben is, 700 ezer forintot csak a Szentháromság téren,
valamint négy II. kerületi utcában ér egy-egy négyzetméter: a
Barlang utcában, a Fenyves utcában, a Pasaréti úton, valamint a
Battai lépcsőn. Érdekes, hogy az utóbbi folytatásaként működő Battai
út már csak 10-es besorolást érdemelt, a Pasaréti tér pedig még
eggyel rosszabbat, 9-eset.

Még kirívóbb a forgalmas Pasaréti út “eredménye”, ha figyelembe
vesszük, hogy a vele párhuzamos, csendesebb utcák már csak a 11-es
kategóriát erősíthetik, a még magasabban található Bimbó út pedig
8-9-es besorolású, 400-450 ezer forintos négyzetméterárral.
Ugyanakkor a 14-es besorolású Fenyves utca értékének csupán a felét
érik el a vele párhuzamos Harangvirág és Hidász utcák a maguk 7-es
övezetével. Úgy tűnik, Budapest azáltal is szembemegy a nemzetközi
trendekkel, hogy a magyar fővárosban a panoráma kifejezetten
csökkenti egy-egy épület értékét: a XII. kerület kilátósétányának
számító Fodor utca a 7-8-as kategóriába szorult, olyan társaságba,
mint a XIII. kerületi Lehel vagy Victor Hugo utca. Méltatlannak
érezheti jelen helyzetét a lenyűgöző panorámájú, II. kerületi
Verecke út is, amely a VI. kerületi Ó utcával egyetemben a 10-es
kategóriát erősíti.

Aggasztó körülmény, hogy a luxusadó-rendeletet, s vele a meglepő
besorolásokat a fővárosi közgyűlés két évre fogadta el, módosításra
tehát legkorábban 2008-ban nyílik esély. A jogosnak tűnő
észrevételek figyelembe vétele azért is ajánlatos volna, nehogy a
jövőbeni ingatlanadó hasonló minőségű adatbázisra épüljön.