Lakóingatlan piaci körkép az agglomerációban

A fővárosból az agglomerációból kiköltözők száma folyamatosan csökken, a 2002-es 15.000 fős negatív be- és kiköltözési mérleg Budapest – Pest megye viszonylatában mára harmadára olvadt. Az agglomeráció ingatlanpiacát az átlagosnál nagyobb, 16-18 százalékos teljes árengedmény, családi házak esetében 10-12 százalékos árcsökkenés és magas értékesítési idő jellemzi. A forgalomban az országos átlagnál valamivel nagyobb visszaesést elszenvedett piacnak nagy szüksége lenne a keresletélénkítő állami intézkedések pozitív hatására, de egyelőre nem látható a trendforduló véli az Otthon Centrum.

Csökkenő adásvételek az agglomerációban

A fővárosból továbbra is többen költöznek el Pest megye településeire, mint ahányan visszaköltöznek, de az el- és visszaköltözések mérlegének negatív egyenlege egyre inkább csökken. Az agglomerációba kiköltözők csökkenő száma a lakáspiaci adásvételekben is megmutatkozik. Amíg a pest megyei lakóingatlan tranzakciók 2008-ban valamivel több, mint 10 százalékot tettek ki az összes országos adásvétel számból, addig a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján ez az arány 8 százalékra csökkent. Ugyanezen időszakban a fővárosi lakóingatlan adásvételek aránya az országos tranzakciószámból 26 százalékról 28,5 százalékra emelkedett. A pest megyei lakóingatlan adás-vételek nem csak arányaiban csökkentek, de a KSH szerint 2007-ről 2011-re (a 2012-es év végleges adatai még nem állnak rendelkezésre) 60 százalékkal esett vissza a tranzakciószámuk, szemben az országos átlagot jelentő 55 százalékkal. A visszaesés – bár az országos átlagot meghaladja – nem tekinthető drámainak, a forgalom összeszűkülésében vannak Pest megyénél jobban érintett területek is az országban.

Magasabb ingatlanértékek, fagyosabb piac

Forrás: KSH, Otthon Centrum

„Az agglomerációs piacot a magas ingatlanértékek jellemzik, a 2012-es eladások alapján a 15 milliónál drágább ingatlanok a tranzakciók több mint 35 százalékát teszik ki, ami Budapestet is ideértve a legmagasabb arány az országban.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója – „A magasabb ingatlanértékek miatt az agglomerációba korábban kiköltözők nagyobb hitelösszegeket is vettek fel , ami egy deviza alapú hitelnél egységnyi árfolyamváltozás esetén nagyobb változást jelent a törlesztő részletben, illetve a fennálló tőketartozásban is.” Ez a PSZÁF statisztikáiban is megjelenik, a rossz hitelek mögött lévő, kényszerértékesítésre jelölhető ingatlanok 14 százaléka Pest megyében található, ami arányaiban és abszolút értékben is a legtöbb az ország megyéi között, Budapestet is ideértve. „Ennek sajnos a lakóingatlan piacon is mutatkoznak a hatásai, a magas tőketartozások az eladók mozgásterét is szűkítik, ami hozzájárul az agglomeráció a fővárosinál valamivel fagyosabb állapotához.” – tette hozzá Kühne Kata. Az agglomeráció vonzerejét a növekvő energiaárak, illetve az ingázás elmúlt években jelentősen megnőtt költségei is nagymértékben csökkentik, ami a keresleten is érezhető.

A magasabb ingatlanértékeket az is alátámasztja, hogy a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján az eladott lakóingatlanok medián értéke 12 millió Forint volt Pest megyében, ami bár kevéssel, de magasabb a budapesti 11,8 millió Forintos értéknél is.

Nagyobb áralku Pest megyében

Az agglomerációban leginkább a 80, illetve a drágább kategóriában a 90 négyzetméter körüli használt téglaépítésű házak voltak a legkeresettebbek, 13, 16 illetve 20 millió forint körüli árakon. A budapesti piachoz képest a felső kategóriában már jóval visszafogottabb a kereslet, a 30 milliónál drágább házak iránt csak minden negyedik kereső érdeklődött, az 50 milliónál drágább szegmensbe pedig csak a kereslet alig több mint 5 százaléka esik.

A pest megyei eladók nehéz pozícióját az is jól mutatja, hogy az országos átlagnál nagyobb áralkura kényszerülnek az adásvételek esetében. Amíg a teljes árengedmény a 2012-es eladások alapján, országos szinten 13 százalékot tett ki, melyből 8 százalék volt a tényleges vevő által, a szerződéskötés során elért áralku, addig Pest megyében a teljes árengedmény 16 százalék volt, 10 százalékos szerződéskötéskor elért áralkuval. 2013 első negyedévében a teljes árengedmény tovább nőtt, csaknem 18 százalékot tett ki Pest megyében, 10,5 százalékos áralku mellett. Az átlagosnál nagyobb teljes árengedmény mértékét az is befolyásolja, hogy az adásvételek nagy részében családi házak szerepelnek, amely ingatlantípus esetén a többi ingatlantípushoz képest magasabb árengedmények jellemzőek. A KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján, Pest megyében háromból két lakóingatlan adásvételben használt családi ház szerepelt. Országos átlagban ez az arány csupán 43 százalék körül alakul.

Csökkenő adásvételek az agglomerációban

A fővárosból továbbra is többen költöznek el Pest megye településeire, mint ahányan visszaköltöznek, de az el- és visszaköltözések mérlegének negatív egyenlege egyre inkább csökken. Az agglomerációba kiköltözők csökkenő száma a lakáspiaci adásvételekben is megmutatkozik. Amíg a pest megyei lakóingatlan tranzakciók 2008-ban valamivel több, mint 10 százalékot tettek ki az összes országos adásvétel számból, addig a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján ez az arány 8 százalékra csökkent. Ugyanezen időszakban a fővárosi lakóingatlan adásvételek aránya az országos tranzakciószámból 26 százalékról 28,5 százalékra emelkedett. A pest megyei lakóingatlan adás-vételek nem csak arányaiban csökkentek, de a KSH szerint 2007-ről 2011-re (a 2012-es év végleges adatai még nem állnak rendelkezésre) 60 százalékkal esett vissza a tranzakciószámuk, szemben az országos átlagot jelentő 55 százalékkal. A visszaesés – bár az országos átlagot meghaladja – nem tekinthető drámainak, a forgalom összeszűkülésében vannak Pest megyénél jobban érintett területek is az országban.

Magasabb ingatlanértékek, fagyosabb piac

Forrás: KSH, Otthon Centrum

„Az agglomerációs piacot a magas ingatlanértékek jellemzik, a 2012-es eladások alapján a 15 milliónál drágább ingatlanok a tranzakciók több mint 35 százalékát teszik ki, ami Budapestet is ideértve a legmagasabb arány az országban.” – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója – „A magasabb ingatlanértékek miatt az agglomerációba korábban kiköltözők nagyobb hitelösszegeket is vettek fel , ami egy deviza alapú hitelnél egységnyi árfolyamváltozás esetén nagyobb változást jelent a törlesztő részletben, illetve a fennálló tőketartozásban is.” Ez a PSZÁF statisztikáiban is megjelenik, a rossz hitelek mögött lévő, kényszerértékesítésre jelölhető ingatlanok 14 százaléka Pest megyében található, ami arányaiban és abszolút értékben is a legtöbb az ország megyéi között, Budapestet is ideértve. „Ennek sajnos a lakóingatlan piacon is mutatkoznak a hatásai, a magas tőketartozások az eladók mozgásterét is szűkítik, ami hozzájárul az agglomeráció a fővárosinál valamivel fagyosabb állapotához.” – tette hozzá Kühne Kata. Az agglomeráció vonzerejét a növekvő energiaárak, illetve az ingázás elmúlt években jelentősen megnőtt költségei is nagymértékben csökkentik, ami a keresleten is érezhető.

A magasabb ingatlanértékeket az is alátámasztja, hogy a KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján az eladott lakóingatlanok medián értéke 12 millió Forint volt Pest megyében, ami bár kevéssel, de magasabb a budapesti 11,8 millió Forintos értéknél is.

Nagyobb áralku Pest megyében

Az agglomerációban leginkább a 80, illetve a drágább kategóriában a 90 négyzetméter körüli használt téglaépítésű házak voltak a legkeresettebbek, 13, 16 illetve 20 millió forint körüli árakon. A budapesti piachoz képest a felső kategóriában már jóval visszafogottabb a kereslet, a 30 milliónál drágább házak iránt csak minden negyedik kereső érdeklődött, az 50 milliónál drágább szegmensbe pedig csak a kereslet alig több mint 5 százaléka esik.

A pest megyei eladók nehéz pozícióját az is jól mutatja, hogy az országos átlagnál nagyobb áralkura kényszerülnek az adásvételek esetében. Amíg a teljes árengedmény a 2012-es eladások alapján, országos szinten 13 százalékot tett ki, melyből 8 százalék volt a tényleges vevő által, a szerződéskötés során elért áralku, addig Pest megyében a teljes árengedmény 16 százalék volt, 10 százalékos szerződéskötéskor elért áralkuval. 2013 első negyedévében a teljes árengedmény tovább nőtt, csaknem 18 százalékot tett ki Pest megyében, 10,5 százalékos áralku mellett. Az átlagosnál nagyobb teljes árengedmény mértékét az is befolyásolja, hogy az adásvételek nagy részében családi házak szerepelnek, amely ingatlantípus esetén a többi ingatlantípushoz képest magasabb árengedmények jellemzőek. A KSH 2012-re vonatkozó előzetes adatai alapján, Pest megyében háromból két lakóingatlan adásvételben használt családi ház szerepelt. Országos átlagban ez az arány csupán 43 százalék körül alakul.