Hatalmas ráfizetés a műemlékek felújítása, de hasznos

A műemlékvédelemben hagyományosan hangoztatott morális-szakmai érvek mellett ki kell hangsúlyozni az örökségvédelem társadalmi-gazdasági hasznát, munkahelyteremtési szerepét is, ennyiben paradigmaváltásra van szükség – emelte ki Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke a műemléki világnapon tartott budapesti kerekasztal-beszélgetésen, írja az MTI.

Számos külföldi példa igazolja, hogy az örökségvédelem, a műemléki felújítások jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, így az értékmegőrzés mellett fontos gazdasági szerepet is játszanak, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban – fejtette ki Tamási Judit a hétfői beszélgetésen.

A kultúrpolitikus a határozottabb érdekérvényesítés mellett rugalmasságot kért az örökségvédelmi szakmától, mivel véleménye szerint a túlzott “vonalasság” miatt forrásképes magánberuházások hiúsulhatnak meg. Példaképpen megjegyezte: egy kastély és a körülötte lévő park gazdaságos felújításához adott esetben szükség lehet a távolabb eső, eredeti funkciójukat teljesen elvesztett, romos gazdasági épületek és más későbbi létesítmények védettségének feláldozására.

Kalapács Kornél a 16 céget tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület képviseletében elmondta: tapasztalataik szerint 30-40 százalékkal drágább egy műemléképületet felújítani, mint egy zöldmezős beruházást kivitelezni, a rezsiköltség pedig 70-80 százalékkal magasabb, mint egy modern épület esetében. A beszélgetés résztvevői ennek fényében egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne egy, a műemléki felújításokat előnyben részesítő gazdasági ösztönzőrendszer kidolgozására.