Új lendület a Belvárosban?

Magánerős beruházások sora bizonyítja: a vállalkozások látnak fantáziát az V. kerületben. Az utóbbi évek emblematikus projektje a Gresham Palota felújítása, ezután újul meg a Klotild Palota, a Szervita-téri parkolóház és a Piarista-tömb is.

Önkormányzati fejlesztések kevésbé, vállalkozói beruházások annál inkább jellemzik Budapest belvárosát. Az V. kerület sajátos helyzetben van: nagy múltú épületek sorakoznak egymás mellett szinte mindenütt a városrészben, nem kevés közülük megérett a rehabilitációra. A folyamat meg is kezdődött, az elmúlt időszak legjelentősebb projektje a Gresham Palota megújítása.

Mostanában lendületet kaptak a magánerős beruházások a kerületben. Rendeződött végre az Október 6. utcai sarokház kálváriája, megszületett az építési engedély, s eredeti képében újul meg a patinás ingatlan. Korszerű és modern épület készül a Vörösmarty téren, az Elysee palota megújításán az ING dolgozik. Két szállodával is gazdagodik a paletta: a Vadász és a Kálmán utca sarkán nemrégiben nyitottak egyet, a Hercegprímás utcában pedig rövidesen fogadja majd a vendégeket egy másik – sorolta a kerületi beruházásokat a polgármester. Steiner Pál magyarázatként hozzátette: számos alkalommal éri az a vád a Belvárost, hogy nem “mozdul” itt semmi, a befektetők elkerülik az V. kerületet. Tévednek azonban, akik azt állítják, hogy semmi sem történik ebben a városrészben, hiszen egyre többen és egyre több épület megújításához fognak hozzá. A vállalkozók érdeklődésükkel maguk adják meg a választ azoknak, akik azzal érvelnek: pusztul és szlömösödik a belváros, s mind nagyobb számban menekülnek innen a lakók is. A Belváros él és virul, s így lesz ez a jövőben is – tette hozzá a városvezető, aki büszkén jelentette ki: az V. kerület az ország legfontosabb kulturális és igazgatási gócpontja. S ahogy a szervezetben is a szív a legfontosabb szerv, úgy a város életében is kulcsfontosságú szerepet tölt be az V. kerület.

Tetten érhető, hogy az önkormányzat infrastrukturális beruházásai ösztönzőleg hatnak a vállalkozások számára. A Hercegprímás utcában küszöbön álló szállodamegnyitást a polgármester meglátása szerint nem kis mértékben az tette lehetővé, hogy a környéket díszburkolattal tette szebbé a helyhatóság. – Amerre megszépül a környezet, a régi helyett új és ízléses burkolaton lehet megközelíteni a házakat, ott sorra egymás után éttermek, galériák, vendéglátó létesítmények nyitják meg kapukat – mondta Steiner Pál, hozzátéve: mi sem jobb példa erre a Szent István térnél. Amióta a Bazilika szűkebb környéke megújult, azóta ez a tér a város idegenforgalmának egyik sarokpontjává volt, s ez felértékelte a környéket a vállalkozások számára.

Hosszú idő után végre rendeződik az egykori Úttörő Áruház sorsa. A valaha Budapest egyik legfontosabb bevásárlóhelyének számító komplexum jövője éveken keresztül kérdéses volt, most szálloda-, iroda- és kereskedelmi funkciók együttesét alakítják ki itt. Szintén hamarosan megszépül az Erzsébet híd lábánál található Klotild Palota, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, most az engedélyeztetés folyik. Az elképzelések szerint három-négy szinten luxusüzletek lesznek az épületben, a tetőtérben pedig irodákat és lakásokat alakítanak ki. Újjávarázsolják a Szervita téri parkoló épületét, ennek végleges funkciója még nem dőlt el. Elérkezett a Piarista tömb rendezésének ideje is: a műemléki épületegyüttes jó idő óta az egyház tulajdona, ám nem csupán a ház maga, hanem a környező közterület is a birtokukban van. Most végre a látványtervek elkészültek, s lesz itt a többi között kollégium, de nem maradnak el a kereskedelmi egységek sem. A Dorottya utcában a Technoimpex egykori székházát szerezte meg egy olasz befektető, s építi meg a Palazzo Dorottyát a XIX. Században Pollack Mihály által tervezett épületben, ahol irodák mellett 85 lakás kap helyet, köztük 185 négyzetméteres rezidencia is lesz.

A polgármester szerint ennél könnyebben és gyorsabban lehetne fejleszteni a városrészt akkor, ha ezt a jogszabályok megengednék. Éppen ezért Steiner Pál azt szorgalmazza, hogy teremtsék meg annak módját, a magánerő és a közcélú beruházások együttműködése gördülékenyebben haladjon. Ebben ugyanis nagy lehetőségek rejlenek, hiszen amennyiben az önkormányzat rendbe teszi a közteret, az ingatlanfejlesztő pedig megvalósítja a beruházást, akkor az jól kiegészíti egymást. Jó példák már vannak erre, hiszen a Szabadság téren így került sor a mélygarázs megépítésére. A parkolót a magánberuházó finanszírozta és az gondoskodott a kivitelezésről is, ennek fejében ötven évre használati jogot kapott, a közteret pedig ehhez igazítva a kerület valósította meg. Ennek a projektnek az előkészítésekor azonban számos jogi anomáliával kellett szembe néznie az önkormányzatnak, újra kellett gondolni jogszabályokat, s olyan eset is volt, amikor az APEH-hez kellett folyamodniuk értelmezésért. Ha ennél egyszerűbb és tisztább lenne a helyzet, számos más beruházás során szintén jól működne a magánerő és a közszféra együttese a város fejlesztése érdekében.

Komoly felértékelődést vár a kerületi vezetés a belvárosi utcák díszburkolattal való ellátásától. A Szent István tértől a Dunához vezető utcák közül több esetében ezek a munkák mostanában zajlanak, s ha végeznek, akkor a Deák tér felé folytatják. Erre a kerület büdzséjében 1,5 milliárd forintot szántak. Ezzel együtt sort kerítenek a József nádor tér rendezésére, ahol a tér belső adottságai miatt egy érdekes környezetet alakíthatnak ki. Erre pályázatot hirdettek, amelynek eredményét várhatóan szeptemberben teszik közzé. A díszburkolat elhelyezését a polgármester a városrész legkülönbözőbb pontjain forszírozza, abban bízva, hogy ez a környezet védelmére, a köztisztaságra és a parkolásra is jótékonyan hathat. A rendezett utcákat és tereket ugyanis könnyebb takarítani, az emberek kevésbé hajlamosak szemetelni, az autók pedig nem tudnak a járdán parkolni.

A parkolás egyébként az egyik legnagyobb gond a belvárosban, nem véletlen, hogy évek óta napirenden van a mélygarázsok és a parkolóházak építésének kérdése. Az eddig átadott parkoló komplexumok nemigen váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a Szent István téren és a Szabadság téren működők valamelyest csökkentik a közterületek terheltségét, ám egyelőre nem eléggé. Ennek a polgármester szerint az az oka, hogy a felszíni parkolás ára túlságosan alacsony a mélygarázsokban meghatározottakhoz képest, de a városvezető azt tartaná jónak, ha a felszínen kizárólag a kerületi lakosok parkolhatnának.

Ahol lehet, a polgármester lakásokat látna szívesen. Ez ugyanis az egyik legfontosabb dolog, hiszen ahogy Steiner Pál mondja: akkor él egy kerület, ha laknak benne. Gond, hogy a Belvárosban építési telek egyáltalán nincs. Így zöldmezős beruházás szóba sem jöhet, s ez persze nem alaposan megköti az ingatlanfejlesztők és az önkormányzat kezét egyaránt. Építeni tehát csak akkor lehet, ha bontási engedélyt kapnak valamire. A másik út, hogy az egykor irodaként használt épületeket jobbra cserélik bérlőik, s az így kialakult, irodának nem igazán megfelelő házakban ismételten lakófunkciót kapnak. A valamikori nagypolgári lakások kisebb-nagyobb átalakítással bérlakássá formálhatók. Így került sor már korábban 29 költségelvű bérlakás kialakítására. A szociális típusnál drágább, ám a piacinál olcsóbb otthonok iránt nagy volt a kereslet, olyannyira, hogy az első körben meghirdetett 19 darabra több mint ezer jelentkező akadt. Ezért a második körben szűkítették a kört, s csak V. kerületi illetőségűek kérelmezhették a lakást, ám így is gyorsan elkeltek az ingatlanok a Báthori, a Sas és az Arany János utcában. Tervek vannak a folytatásra is, a közeljövőben 34 lakással bővül a kerületi kínálat.

Folyamatosan zajlik a városrehabilitáció, erre kerületi forrásból 300 millió forint jut 2006-ban. Ebből főként homlokzat-felújításra kapnak pénzt a társasházak, de van olyan is, aki gázvezetékcserére vagy az osztatlan közös tulajdonban lévő házrészek megújítására költ.

Sajátos helyzetben van a város az üzlethelyiségek tekintetében. Sokan a privatizáció idején szert tettek egy-egy helyiség tulajdonjogára, s most azt várják, mikor adhatják el azt kedvező felárral. Az ingatlanspekuláció révén megszerzett és a jobb értékesíthetőségig üresen álló ingatlanok pedig rontják a városképet. Különösen szembetűnő ez például a Kossuth Lajos utca egy-egy üzlete esetében, de éppígy akad erre példa a Váci utca déli részén. Más a helyzet például a Falk Miksa utcában, ahol egymás után találhatók műkereskedők és galériák, szinte negyedszerűen. A kereskedelmi ingatlanok terén egyébként széles a kínálat, nem véletlen, hiszen a Belvárosban szinte minden talpalatnyi területet üzletek vagy vendéglátóipari egységek foglalnak el a frekventáltabb utcákban, de még egy kieső utcában is egymás után sorakoznak a bérlemények.

Irodaházak is akadnak a belvárosban, viszonylag kevés azonban az eleve erre a célra épült épület. Az egykori Tiszti Kaszinó épületében kapott helyet például az MKB Bank, s ehhez hasonlóan számos más cég valaha volt polgári lakások helyére költözött. Hódítanak a Belvárosban a lakásirodák is. A József Attila utcában havi 105 ezer forintért talál magának egy 70 négyzetméteres irodaként berendezhető lakást egy cég, érdekes, hogy alig pár lépésre innen, a Hercegprímás utcában már jóval magasabbak az árak: igaz, a terület csaknem kétszeres, ezzel együtt is szembetűnő, hogy egy 130 négyzetméteres lakásirodáért 500 ezer forintot kell letennie az asztalra annak a vállalkozásnak, aki a Bank Center és a Szabadság tér közelébe szeretne költözni. Sokat elárul az árakról, hogy alig valamivel kisebb területen kell összehúznia magát annak a társaságnak, aki ennek felét szánja bérleti díjra, s ezért cserébe hajlandó kicsit távolabbra költözni: 250 ezer forintot kérnek egy 110 négyzetméteres irodának szánt otthonért havonta a Falk Miksa utcában.