Rozsdás lakás eladó!

Ma már a világ valamennyi országában törekednek arra, hogy a városfejlesztési koncepciók ne a környez? zöldövezetek rovására, hanem magában a város bels? területeinek újragondolásával valósuljanak meg. A magyarországi fejleszt?k ma már amerikai és holland adatokat is figyelembe vesznek akkor, amikor építkezésekbe kezdenek. Arról, hogy miért és hogyan kell a régi gyárnegyedeket újra integrálni egy város életébe, már nemcsak külföldi példák alapján döntik el.

Budapesten már több gyárnegyedet varázsoltak így újjá. Az Engel Group például hamarosan befejezi az 550 lakásos Sun Palace lakópark első ütemét, amelyet egy több mint százéves textilgyár helyén építenek. Közben megaberuházásba kezdtek Győrben is a Rába gyár területén. A cég több versenytársa is hasonló “gyárátalakításba” kezdett azóta, ilyen például a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Rt., amely a XIII. kerületben építkezik. De a “régi gyárból, új otthon vagy irodát” filozófia kiváló példája a Bocskai úti Dorottya Udvar, amely nem más, mint a Caola 90 éves, leromlott állapotú gyártelepéből elővarázsolt modern irodakomplexum. Valamennyi épületnél sok helyütt meghagyták az eredeti falakat, így a területen sajátos szimbiózist alkotnak a múlt és a jelen építészeti értékei.

Szabó József, a Rába Rt. beszerzési és eszközgazdálkodási igazgatója szerint ma már a fejlődés természetes velejárója, hogy egy-egy gyárnak új telephelyre kell költöznie a régi gyártelepről, ha az a belváros közelében van. A belvároshoz közel ma már inkább XXI. századi életformát biztosító városnegyedre van szükség. A Rába vezetője szerint: a győri “rozsdazóna” rehabilitációja példát mutathat más városoknak is, főként azoknak, amelyek centrumához közel ipari negyedek találhatók. Szabó úgy véli, a Rába régi telephelyén nem pusztán lakások, hanem új városrész építése indult meg, amely új pályára állíthatja Győrt.

Az építkezésnek köszönhetően megvalósulhat az elhagyott iparterületek rehabilitációja, a szennyezett környezet állapota gyorsan javul majd, és megerősödhet a belváros kereskedelmi-szolgáltató szerepe. Mint ismeretes, ezen a területen az Engel Group 100 milliárd Ft-os lakóprojektbe kezdett Városrét néven. A cég a gyártelep átalakításakor figyelembe veszi például a Levegő Munkacsoport korábbi, sajtóban megjelent tanulmányait is, amely szerint a folyamatosan romló életminőség, a rossz levegő, a zaj, a torlódások, az elhanyagolt környezet az oka annak, hogy az emberek rosszul érzik magukat a városokban. Az egészségtelen környezet ma már jobban zavarja az embereket, mint amennyi előnyt jelentenek számukra többek közt a változatosság, a fejlettebb infrastruktúra és a társadalmi kapcsolatok. Az Engel szerint a gyárnegyedek rehabilitációja hozzásegítheti a városlakókat ahhoz, hogy egészségesebb környezetben éljenek.

A cég nemzetközi megfigyelései azt mutatják, hogy Európa más országaiban is rendkívül nehéz volt a városok pazarló terület-felhasználásra hatásos megoldást találni. Ezt igazolja a Környezettudományi Központ korábbi tanulmánya is, amely szerint Hollandiában például három stratégiát is alkalmaztak a felesleges városi terjeszkedés megfékezésére: a térbeli tervezést, a pénzügyi támogatások rendszerének célszerű kialakítását, valamint a nagyváros és a környező települések rugalmas együttműködésére épülő irányítást. A nemrégiben bevezetett holland városrekonstrukciós politika célja a nagyvárosok egységességének, versenyképességének és fenntartható fejlődésének a biztosítása. A tanulmány szerint ez a politika kedvező kereteket teremt a rozsdazóna ingatlanainak újrahasznosításához is. A holland minta inspirálóan hat majd az olyan kelet- és közép-európai országokra is, mint Magyarország.

Jó példák vannak Amerikában is. Az Egyesült Államok rozsdazónákkal kapcsolatos politikáját például az “Országos rozsdazóna-együttműködés akcióprogramja” foglalta össze, amelyet Al Gore akkori alelnök 1997-ben hozott nyilvánosságra. E politika egyik eleme a Környezetvédelmi Hivatal által a barnamezők és rozsdazónák újjáélesztésére indított program. A program segítséget ad a városok környezetbarát módon való újjáélesztésére, a zöldterületek megóvására, a környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére; miközben új üzleti lehetőségeket teremt a rozsdaövezetek helyreállítását és a városok megújítását végző vállalkozások számára. A program eddig megvalósult elemei munkahelyeket teremtettek, csökkentették az improduktív és elhagyott ingatlanok számát, növelték az adóbevételeket, mérsékelték a szociális és környezeti problémákat. A program fontos jellemzője, hogy piaci viszonyokra, a települések kezdeményezéseire, valamint a kormányzati és a magánszféra közötti partneri viszonyra épül; környezetbarát és gazdasági szempontból életképes megoldásokra törekszik.

A budapesti rozsdaövezetek problémái tanulságul szolgálhatnak Győrnek is. Az utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági változásai miatt az ipar szerkezete erőteljesen átalakult. Ez számos ipari funkció megszűnését és a fővárosi ipari terület mozaikos felaprózódását hozta magával. Kialakult egy kiterjedt, összefüggő alulhasznosított térség, a rozsdazóna. Félő, hogy tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő kedvezőtlen beépítési és környezeti állapotok konzerválódnak, és tovább folytatódik e területek leértékelődése. Szabó József szerint Győr tanulhat Budapest “nehézségeiből”, szerinte a közszereplők feladata, hogy a várospolitika teljes eszköztárával segítsék a fejlődésben megtorpanó területek pozíciójának, fejlesztési potenciáljának a javítását.