Pesszimisták a cégek a gazdaság fejlődését illetően

A befektetők inkább
pesszimistán értékelik a kormányzat eddigi intézkedéseinek hatását
az üzleti környezetre, a nagyvállalatok az átlagnál rosszabbnak
látják a helyzetet – derül ki a Magyarországi Brit Kereskedelmi
Kamara (BCCH) és a Synovate Hungary piackutató cég közös kutatásából.

A kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett felmérés
szerint Magyarországot a fejlett pénzügyi környezet és
infrastruktúra, valamint a kiválóan képzett szakemberek teszik vonzó
befektetési célponttá. A válaszadók azonban arra is felhívták a
figyelmet, hogy a bürokrácia és a korrupció a korábbinál jobban
fenyegeti a magyarországi üzleti tevékenységet.
Bán Csilla, a Synovate kutatásvezetője elmondta: a gazdasági
környezet javítása érdekében a cégek azt várják, hogy kiszámítható
legyen a politika, igazságos az adórendszer és csökkenjen a
korrupció.
Egy korábbi, 2004 októberében készített felmérés eredményeihez
képest a mostani kutatás szerint szembeötlő változás, hogy 2006-ban
a válaszadók a bürokráciát az első, a korrupciót a második helyen
jelölik meg az üzleti fejlődést gátló tényezők között. Ugyanakkor a
képzett munkaerő hiánya a hetedik helyre csúszott le a két évvel
ezelőtti első helyről.
A megkérdezett külföldi beruházók optimizmusa két év alatt
jelentősen csökkent a magyar gazdaság közeli jövőjét és a gazdasági
környezet fejlődését illetően. A -100-tól +100-ig terjedő skálán
2004 őszén még átlagosan 56 pontra értékelték a magyar gazdaság
helyzetét, idén ősszel már csak -39 pontot adtak. Ez azt mutatja,
hogy a magyarországi befektetők pesszimistán ítélik meg a magyar
üzleti környezet alakulását a következő hat hónapban. A negatív
vélemény széles körben elterjedt, de különösen erős a nagyvállalatok
között. A szektorokat tekintve a kivitelező-ingatlan szektor és a
gyáripari-kereskedelmi szektor képviselői voltak a leginkább
pesszimisták – mondta a kutatás vezetője.
Hozzátette: a kormányzat megítélése romlott mind a 2004-es, mind
a 2003-as felmérésben megfogalmazottakhoz képest, az idén a -100-tól
+100-ig terjedő skálán csupán -30 pontra értékelték a válaszadók a
kormány tevékenységét. A takarékossági csomag megítélése sem alakult
sokkal jobban: hasonló skálán mindössze -25 pontot ért el.
A megkérdezett befektetők elmondták azt is, hogy még nem
érzékelik az üzleti környezet javítása érdekében tett kormányzati
erőfeszítések eredményeit. A gyáripari-kereskedelmi cégek e
tekintetben különösen pesszimisták, azonban az is látszik, hogy
ezért nem a kormányzatot hibáztatják. A kivitelező-ingatlancégek
ugyanakkor egyértelműen úgy gondolják, a kormányzat tevékenysége
ront a jelenlegi helyzeten.
A cégek számára nyilvánvaló, hogy a Gyurcsány-csomagnak komoly
hatása lesz mind a létszámra, mind a munkavállalói juttatásokra.
Minden ötödik társaság mérsékli a létszámát, és 37 százalékuk a
munkavállalói csomag átdolgozását tervezi.
Bán Csilla elmondta: a válaszadó cégvezetők egységesen rendkívül
pozitívan nyilatkoztak Magyarország EU-tagságával kapcsolatban. Úgy
gondolják, hogy az európai integráció megoldja a magyar üzleti
környezettel kapcsolatos kétségeik és problémáik nagy részét. A
befektetők szerint Magyarország EU csatlakozása nyomán javultak a
pénzügyi lehetőségek és az infrastruktúra. Ugyanakkor romlott
helyzet a versenykörnyezet, az árak-költségek és az adózás
tekintetében.
A megkérdezettek szerint a külföldi befektetők megnyerése
szempontjából a fejlett pénzügyi szektor, a befektetők számára
nyújtott kedvezmények, valamint a megfelelő ismeretekkel rendelkező
menedzserek a fontosak. A megkérdezett vállalatvezetők szerint
Magyarország nagyon jól teljesít a bankszektor és az infrastruktúra
fejlettsége, valamint a hazai menedzserek képzettsége tekintetében,
ugyanakkor a külföldi befektetők számára nyújtott kedvezmények és a
belső piac fejlettsége terén jelentősen elmarad a régió több
országával összevetve.
Bán Csilla közölte: arra kérdésre, hogy hol hajtanának végre
további befektetést, a válaszadók 27 százaléka Csehországot jelölte
meg, 10 százalékuk Romániát, míg 9 százalékuk Magyarországot.
Szlovákiára 7 százalékuk, Lengyelországra pedig 4 százalékuk
szavazott.
Aláhúzta: a pénzügyi szektor fejlettségét illetően Magyarország
jó osztályzatot kapott, míg a befektetési kedvezményeket illetően
Románia és Szlovákia is megelőzi.
A felmérés során mintegy 80 vállalatot, 40-40 százalékban közép-
és nagyvállalati vezetőket, 20 százalékban pedig kis cégeket
kérdeztek meg.