Négy év lakásépítése

Az elmúlt
négy évből az utolsó kettőben már sikerült felépíteni évi több mint
40 ezer lakást, ami eléri a szakértők szerint kívánatos szintet. A
központi régió után az Észak-alföldiben épült a legtöbb lakás, míg a
nyugati végek csak a harmadik helyet szerezték meg.

A lakásépítés szempontjából a 2002. választási év még az előző
kormányé, illetve helyi szinten a korábbi önkormányzatoké volt.
Ebben az évben 31.511 lakás épült. A következőben viszont már
35.543, míg 2004-ben 43.913 lakást adtak át. Vélhetően hosszú ideig
ez lesz a rekord, mivel 2005-ben már csak 41.084 lakás készült el,
az idei első félévben felépült 13 ezer lakás pedig már 2 ezerrel
kevesebb, mint volt egy évvel korábban.

Az ezredfordulós lakásépítési mélypont – 20 ezer lakással –
annyira hatott az akkori kormányra, hogy meghonosította azt a
támogatási rendszert, amely több módosítással ugyan, de máig él. A
lényege, hogy a magas banki – forint hitel – kamathoz az állam
támogatást nyújt, hogy az megfizethető, 6 százalék körüli szintre
essen. Az akkori szabályok, kétségtelenül kedveztek az értékesebb
lakást, illetve a lakást befektetési céllal vásárlóknak, építőknek.
A 2002-ben hivatalba lépett új kormány előbb a bankok által élvezett
kamattámogatást nyirbálta meg, illetve a személyes támogatásokat a
rászorultsághoz igazította. Az ellenzéki bírálatok ellenére az
utóbbi két évben a piac tartani tudta a több mint 4 milliós
lakásállomány 1 százalékos reprodukcióját.

Ha a régiókat nézzük, akkor a Közép-magyarországi (Budapest és
Pest megye) területén épült a lakások egyharmada-fele. Például a
múlt évben a 41 ezer új lakásból már több mint 19 ezret adtak át
itt. A régión belül is Budapest volt a meghatározó, a múlt évben
például 12 ezer lakással.

A többi régió közül rendre az Észak-alföldi került a második,
míg a Nyugat-dunántúli a harmadik helyre. A második helyezett
Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye közül mindig is Hajdú-Bihar volt a vezető, gyakorlatilag itt
épült a régió új lakásainak a fele. A harmadik helyen álló
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék közül pedig Győr-Moson-Sopron
a túlsúlyos, itt regisztrálták a lakásnövekmény felét.

A listán legutolsó régió – felváltva – az Észak-magyarországi
(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék), illetve a
Közép-dunántúli (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék) régió
volt. A Közép-dunántúli régió állt leghátul 2003-ban és 2005-ben is.
Fejér és Veszprém megye fej-fej mellett haladt bő ezer lakással, míg
Komárom-Esztergom megye csak a felét érte el. Annak ellenére, hogy a
rendszerváltás után e régió ipara gyorsan regenerálódott, az új
technológiával dolgozó termelő üzemek kevesebb munkaerőt igényeltek,
így nem volt olyan nagy vonzerejük, mint például Nyugat-Dunántúlon
egyedül Győrnek, ahol a letelepült multik szinte “szívták” a
munkaerőt.

Az Észak-Alföld második helye – évi 5-7 ezer lakással, amelynek
fele Hajdú-Biharban épült – nehezen magyarázható, legalább is, ha
látványos okot keresünk. Vélhetően az itt működő szellemi központok
ugyanúgy belejátszottak a teljesítménybe, mint a régióhoz közeledő
autópálya, a meglévő repülőterek és az idegenforgalom.

Ha a régiók párt-hovatartozását vetjük össze a lakásépítéssel,
érdemleges törvényszerűség nem fedezhető fel. A 2002-es
önkormányzati választások után lényegében – a Nyugat-Dunántúlt
leszámítva – a kormánypárt uralta a megyéket, az ellenzékinek
tekinthető régió a lakásépítésben harmadik helyezett lett.