Nagyobb lakást, több pénzért – mit keresnek a vevők az ingatlanpiacon?

Noha trendfordulóról egyelőre nem lehet beszélni, a leendő vásárlók a korábbinál nagyobb lakásokat vásárolnának, több pénzért – derül ki a Duna House legfrissebb, 1000 fős mintán végzett felméréséből. Az önerő nélküli lakáshitelek iránt óriási az érdeklődés, valamint megélénkült a nagyobb lakások iránti kereslet is – áll az elemzésben.

A felmérés adatai szerint új építésű lakást a megkérdezettek közel 50%-a szeretne vásárolni, míg egyharmaduk számára teljesen mindegy, hogy használt, vagy új lakásba költözik, mindkért megoldásra nyitott, inkább a lakás ára, elhelyezkedése és állapota számít számukra a legfontosabb szempontnak. Az aktuális piaci helyzetben, ahol mind a használt, mind az új ingatlanok tekintetében jellemzően a túlkínálat dominál szinte minden igény kielégíthető.

Már szinte teljesen leáldozott az egyszobás garzonlakások népszerűsége, melyeket a megkérdezettek mindössze 8%-a keres – elsősorban azok a vásárlók, akik szűkös anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. A minigarzonokat keresők aránya az előző évi őszi felméréshez képest 2 százalékponttal csökkent a nagyobb alapterületű lakások javára. Az adatok alapján a garzonokért a leendő vásárlók jellemzően 7-9 millió forint közötti összeget fizetnének ki.

Aktuálisan a leginkább keresett lakástípusnak számítanak a másfél, vagy az egy plusz két fél szobás lakások, a felmérésben részt vevőknek majdnem fele ilyet szeretne vásárolni. Ez az arány megfelel a tavaly év végi trendeknek, melyek már akkor is ennek az ingatlantípusnak a népszerűségét mutatták. A tapasztalatok szerint a vevők másfél szobát akár egy garzonlakásnyi 35-40 m2-es alapterületen is el tudnak képzelni. Némileg emelkedett az érdeklődés a speciálisabb, egy plusz három félszobás lakások iránt is.

A középes nagyságú, 2-2,5 szobás lakások iránt kereslet esetében némi átrendeződés figyelhető meg – a tavalyi adatokhoz képest csökkent a 2 szobás lakást vásárolni kívánók aránya a megkérdezettek körében, azonban ez a csökkenés szinte teljes egészében megjelenik a 2,5 szobás ingatlanok iránt érdeklődők számának növekedésében. Ebben a kategóriában már “merészebbek” a potenciális vásárlók, jellemzően nagyobb alapterületű, 55-65 m2-es lakásokat keresnek.

Érdemes megfigyelni, hogy a nagyobb alapterületű, 3 és 4 szobás lakások iránt erősödött az érdeklődés: míg a 3 szobás ingatlanok esetében mérsékeltebb igénynövekedés tapasztalható, addig 4 szobást lakást aránya a kutatás adatai szerint közel duplájára emelkedett, valamint erősödés mutatkozik a kifejezetten nagy alapterületű, 100-200 m2-es ingatlanok keresletét tekintve is.

A megkérdezésben résztvettek körében a főváros tekintetében a leginkább kedvelt hely a XIV. kerület vált, azonban a tavalyi felmérésben nyertes XIII. kerület szorosan a második helyen, mindössze néhány százalékkal lemaradva következik. A válaszolók 32%-a jelölte meg az egyre inkább divatba jövő XIV. kerületet, mint kívánt lakóhelyet.

A budai oldalon változatlanul őrzi vezető helyét a XI. kerület, a válaszolók több, mint 20%-a vásárolna szívesen újbudán ingatlant. Egyre keresettebnek tűnik a III. kerület is, közel másfélszer annyian költöznének ebbe a városrészbe, nagy az érdeklődés a vízparthoz közeli ingatlanok, valamint a kertes családi házak iránt is. A többi budai kerületben az érdeklődés szintje közel azonos a tavaly év végivel, némi növekedés az adatok szerint az I. kerület lakásai iránt tapasztalható.

A pesti belváros, az V. és VI. kerület iránt szinte változatlan az érdeklődés, a leendő vásárlók majdnem 25%-a költözne szívesen ezekbe a kerületekbe. Növekedett az érdeklődés a VII. kerület iránt, a VIII. kerületben – ahol jelenleg meglehetősen kedvező áron lehet az új építésű kínálatból válogatni – az érdeklődés megegyezik a tavalyi szinttel, ugyanez mondható el a IX. kerülettel kapcsolatban is.

Főleg az alacsony árak hatására, jelentősen növekedett a kereslet a X. kerület iránt, a megkérdezettek közül több mint kétszer akkora arányban vásárolnának itt ingatlant mint 2005 őszén. Az úgynevezett “külső kerületek” iránt is nőtt az érdeklődés, a XV., XVI. és XVII. kerületek felé irányuló kereslet egyaránt nőtt, a legszembetűnőbb, közel kétszeres növekedés a XVI. kerület esetében volt tapasztalható, enyhén emelkedett a XVIII. és XIX. kerület népszerűsége is. A “20-as” kerületeket továbbra is viszonylag kevesen keresik, csak a budai XXII. kerület iránt volt némileg nagyobb érdeklődés a felmérésben részt vevők között.

Mennyiért és miből?
A friss adatok alapján látható, hogy az “árplafon” feljebb tolódott: a válaszadók 17%-a nyilatkozott úgy, hogy maximum 10 millió forintot tudna lakásvásárlásra fordítani, ez az arány a tavalyi évben 20% felett volt. A 2005-ös 60%-os aránnyal szemben most 55% a kutatás szerint azok aránya, akik 15 millió forintért, vagy az alatt keresnek lakást – a legjellemzőbb válasz a konkrét árak tekintetében éppen ez a 15 milliós határ volt.

Míg tavaly a megkérdezettek több, majdnem 85%-a gondolkodott maximum 20 millió forintban, az idén ez az arány mindössze 75%-os. A bűvös felső határ a felmérés szerint 28-30 millió forint körül alakul, ennél drágábban a megkérdezettek 5%-a vásárolna – azonban a korábbi felméréshez képest többen voltak azok, akik akár 50-70 millió forintot is invesztálnának az ingatlanvásárlásba.

A legtöbben (38%) a 10-15 millió forint közötti ársávban vásárolnának lakást, elsősorban 1.5-2 szobás lakásokat keresve.

A maximálisan elkölteni kívánt összeg emelkedésében feltehetőleg szerepet játszottak az egyere kedvezőbbé váló hitelkonstrukciók, valamint a nemrég piacra dobott önerő nélküli lakáshitelek – melyek előnye a szintén keresett lízinggel szemben, hogy a vásárló saját tulajdonában van. A 0%-os önerős konstrukció iránt igen erős volt az érdeklődés, általános tapasztalat, hogy a vásárlók többsége a lehető legkisebb önerőt felhasználva szeretné megoldani az ingatlan megvásárlását.

A Duna House Hitel Centrum munkatársainak összegzése szerint a potenciális vevők nagy része 7-10 millió forint hitelt szeretne felvenni, valamelyest erősödött az érdeklődés a forinthitelek iránt is, köszönhetően annak, hogy néhány piaci szereplő kedvezőbb kontstrukciókkal állt elő ezen a területen.