Lassult az ingatlanpiac növekedése tavaly

Lassult a
magyarországi ingatlanpiac növekedésének dinamikája 2006-ban

Az ingatlanpiaci tendenciákat ismertetve elmondta: a kínálat
meghaladja a keresletet, a létesítések volumene kevés
ingatlancsoport kivételével csökken. Az értékesítési idők
hosszabbodnak, az árak alig emelkednek, a használt ingatlanok
körében stagnálnak, helyenként csökkennek.

Az Ecostat Ingatlanbarométer index tavaly a III. negyedévben
42,7 százalék volt, mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző
negyedévinél. A 2006. IV. negyedévi index 43,6 százalék, 0,9
százalékponttal növekedett az előző negyedévihez viszonyítva, de
összességében továbbra is az ingatlanpiac stagnálására és egyes
szegmenseinek visszaesésére utal.

Belyó Pál megjegyezte: bár a negyedik negyedévben az
ingatlanpiac kis mértékben élénkült, de ez csupán a harmadik
negyedévben mért igen alacsony érték korrekciójaként értékelhető.

Elmondta, hogy a lakossági stagnáló jövedelmi lehetőségek
mellett az egyre erőteljesebb kínálati piac visszafogja az árakat a
lakáspiacon. Hozzátette: szűkül a kereslet a normális átlagos
lakóparki ingatlanok iránt, változatlanul élénk azonban a
irodaingatlanok, valamint a luxusingatlanok szegmense, amelyek
elérhetik az 1 millió forint közeli négyzetméterárakat.

Az intézet vizsgálatai alapján a termőföldek ára az elmúlt
években alulértékelt volt Magyarországon, mintegy 50 százalékkal
elmaradt az uniós átlagtól, ezért 2007-ben az ilyen típusú
ingatlanok esetében 8-10 százalékos árnövekedés várható.

A felmérésben 2007 első félévére az ingatlanforgalmazók csökkenő
mértékű keresletet és bérlési szándékot, összességében 1,6
százalékpontos forgalomcsökkenést jeleztek. Ez tendenciájában egyes
területeken szinten tartást, más részterületeken a forgalom
csökkenését jelenti a következő féléves időszakra.

A lakosság ingatlanpiaci konjunktúra-indexe 2006 negyedik
negyedévében 1,9 százalékponttal nőtt ugyan az előző negyedévi
értékhez képest, de így is ez a hat év alatt mért második
legalacsonyabb mutató. Az előző időszakok előrehozott vásárlásainak
forgalom-mérséklő hatása – miként az várható volt – már 2005. évtől
jelentkezik, a tovább gyűrűző hatásokkal egy-két évig még számolnunk
kell – mondta Belyó Pál.

A családok lakásvásárlási célú hitelfelvételi szándékai továbbra
sem növekednek jelentősen, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy
lakást venni, mint az előző években. A lakásfelújítások iránti
igények a panel felújítási program keretében 2005 végén és 2006-ban
élénkültek.

A lakosság az idei év első felére az ingatlanok forgalmának kis
mértékű növekedését valószínűsíti, amely inkább az előző negyedév
igen alacsony értékének korrekciója, és nem a lakásberuházások és
vásárlások növekedése. A lakosság az inflációt jelentősen meghaladó
árnövekedést prognosztizál az ingatlnapiacon – mondta Belyó Pál.

Az ingatlanpiac szereplői 2007-re szintén az előre jelzett
inflációnál magasabb árnövekedést várnak. Az előző negyedévben
6,9-12,5 százalék között mozgott a várt árnövekedés, 2006 negyedik
negyedévében valamivel alacsonyabb, de az inflációt meghaladó, 6-10
százalékos áremelkedést prognosztizáltak. A legnagyobb mértékű
árnövekedést a munkaerő-költségeknél (9,9 százalék és az
építőanyag-áraknál (10,1 százalék) várják.

A piaci várakozások szerint az építési szerelési tevékenységek
árai 9,7, a telekárak 6,2 és a tervezési díjak 8,4 százalékkal
haladhatják majd meg a 2006. évi szintet.

A lakásépítés pénzpiaci feltételeit értékelve az Ecostat
szakértői úgy látják, hogy a hiteligénylés csökkenő trendje rövid
távon fennmarad, a devizahitelek túlsúlya csak a pénzpiaci verseny
erősödésével fog mérséklődni, a felújítások, korszerűsítések
növekedésével az államilag nem támogatott hitelek aránya nő.