Katasztrófahelyzet a lakáspiacon, azaz a bérlakásépítés is egy döglött ló

A források és a vásárlóerő hiánya mellett a fedezetkezelő és az építési szabályozás is súlyosan felelős azért, hogy a piaci lakásépítés gyakorlatilag halott.

Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (MALOSZ) elnöke szerint a ma közzétett KSH-s lakásépítési adatok „már igazi katasztrófahelyzetet sugallnak, s úgy látszik, senki nem veszi tudomásul, hogy az építőipar húzóágazat lehetne. Mitől is indulna meg a lakásépítés, ha nincs megfelelő hitelezés, fizetőképes kereslet, egyszerűen nincs kinek építeni” – fogalmaz Varjasné. A nagy múltú lakásépítő cégek már felélték a tartalékaikat, hogy egy fellendülésnél sem biztos, hogy újraindulhatnak, mert nem lesz meg a szükséges önerejük – tette hozzá. Sokat ront a helyzeten, hogy a fejlesztőknek hitelező bankok nem engedik addig hirdetni a cégeket, amíg nem értékesítették új építésű otthonaikat- ám ezt reklám nélkül nem tehetik meg. Vagyis újra külföldiek és az off-shore cégek kerülnek helyzetbe a piac magához térésekor.  Az építőiparnak a számtalan módosítás és túlbürokratizáltság sem kedvez. A nemfizetéseknek egyszerűen a szerződéses fegyelem visszaállításával, és a megfelelő szankciókkal lehetne gátat szabni – hangsúlyozza a MALOSZ elnöke.

A lakásépítés fellendítésével kapcsolatba hozott bérlakásépítési koncepció értelmetlen – szögezi le az elnök a Napi.hu-nak. Meg kell különböztetni piaci és szociális bérlakásokat – hangsúlyozza, mert például az  előbbi piaca már úgy-ahogy telített, ezenkívül a befektetőknek nem vonzó 15 éves megtérüléssel projekteket indítani, s közben a bérlőkkel bajlódni. A szociális bérlakásokat pedig állami pénzből kellene megvalósítani, de vajon egyáltalán van -e erre szükség, s miért nem a bedőlő lakásokat alakítják szociális bérlakássá – teszi fel a kérdést Varjasné, aki szerint ez a koncepció biztosan nem hoz megoldást a piaci lakásépítésnek.