Háromszor annyi jut közlekedésre 2007-ben

Háromszor akkora összeget különített el a kormány a jövő évi költségvetésben a közlekedés finanszírozására, mint amennyi az idei alapján jut és jutott: 153 milliárd helyett 464 milliárd forintot. A többlet tetemes részét elviszi a MÁV tőkeemelése és a gyorsforgalmi utak építésének szerepeltetése a költségvetésben, vagyis jövőre sem költekezhetnek nyakló nélkül az érintett állami vállalatok

A vasúttársaság tőkésítése 111,6 milliárd forintot jelent jövőre. A MÁV mérlegadatait elnézve erre szükség is van, hiszen az utóbbi években folyamatosan apadt a társaság tőkéje, a legnagyobb zuhanás tavaly következett be (lásd táblázatunkat). A tőkeemelés nem okozott nagy meglepetést, hiszen a konvergencia programban már szerepelt a MÁV megtámogatása. A tervek szerint nem csak jövőre, hanem 2008-ban is szánnak erre a célra valamennyit.

“A költségvetés szorosan igazodik a konvergencia programban foglaltakhoz, de a tőkeemelés nincs közvetlen kapcsolatban azzal, hogy a MÁV egyes üzletrészeit privatizálná az állam” – tájékoztatta lapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kommunikációs Főosztálya. Kóka János gazdasági miniszter korábban lapunknak adott interjújában maga is megerősítette: a kormány célja, hogy a pályavasút tartós állami kézben tartása mellett a személyszállítást és az ingatlanhasznosítást piaci alapra helyezze.

Emellett csurran-cseppen valamennyi a gördülőállomány és a pálya fejlesztésére is, így – a kombinált árufuvarozást erősítendő – a RO-LA állományra is jut 900 millió forint. A vasút korszerűsítésére a büdzsé hozzávetőleg 14 milliárdot szán jövőre, ebből 8,4 milliárd forintért újjáépítik az északi összekötő vasúti hidat. Ennek is éppen itt lesz az ideje, hiszen az átkelőt ötven évvel ezelőtt ideiglenes katonai hídnak építették.

GYSEV: fokozatos tőkeemelés
Menetrendszerűen jelent meg a büdzsében a GYSEV tőkeemelésére szánt háromszázmillió forint. Mint arról korábban beszámoltunk, a vasúttársaság tőkeemeléséről megállapodást kötött az osztrák és a magyar állam. Ennek értelmében hazánk 2008-ig fokozatosan, négy részletben emel tőkét a GYSEV-ben – az osztrákok ezt egy összegben intézték el.

Egyelőre úgy tűnik, hogy az autópálya-építésekre fordított milliárdok átláthatóbbá válnak. A vonatkozó költségvetési soron már szerepel ez a tétel – 210 milliárd forint. Ide azok a sztrádaszakaszok tartoznak, amelyek korábban a program út elnevezést kapták. Leegyszerűsítve ezek azok a szakaszok, amelyeket a büdzsén kívül számolt volna el az állam.

A 2007-es autópálya-építés körébe tartozik az M0-s északi és az M8-as dunaújvárosi híd (amelyek kapásból elviszik a 210 milliárd forint nagy részét), az M35-ös Görbeháza-Debrecen, a M3-as Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasza, a Nyíregyházát elkerülő út, valamint az M7-es Zamárdi-Balatonszárszó, Balatonkeresztúr-Nagykanizsa, Nagykanizsa-Becsehely és Letenye-országhatár közötti szakasza.

Emellett a Nemzeti Autópálya Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő hiteleiből az állam 146 milliárd forintot vállal át, és a társaságok az államnak átadják az elkészült sztrádaszakaszokat, kiemelt közútfejlesztési beruházásokat és eszközöket. Ezekre az ügyletekre azért van szükség, mert a társaságok az útépítések finanszírozására felvett hiteleket saját bevételből nem lennének képesek visszafizetni.

Mintegy húszmilliárd forinttal kevesebbet szán a büdzsé a közutak karbantartására, mint az idén, ez az idei keretnek a 81 százaléka. A gazdasági tárca azzal indokolta a kurtítást, hogy “a költségvetés egészének tervezése során itt is érvényesült a szigorú megtakarítási szándék”. Kóka János a tegnapi kormányszóvivői sajtótájékoztatón szót ejtett arról, hogy jövőre 107 milliárd forint jut a közutak karbantartására. (Ebbe nem tartozik bele az önkormányzati útfelújítás, így például a budapesti maratoni aszfaltozás jelentős része.)

A 107 milliárd forint azonban nem ajándék az államtól. Csak 74 milliárd forint származik a központi költségvetésből, a többit a matricabevételekből kell biztosítani – ez a tervek szerint jócskán meghaladja majd a harmincmilliárd forintot. Ha a Kóka János által említett 107 milliárd forintot az utolsó fillérig is elköltené az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG), az sem lenne elég sok mindenre.

Az idén összességében még több mint 120 milliárd forintból gazdálkodhatott a társaság, amiből a teljes, 170 ezer kilométer hosszú közúthálózat két százalékát lehet felújítani. Ebben az évben a felújítások döntő része egyébként uniós kötelezettség volt: a közösségen belül ugyanis az utak teherbírását 11,5 tonnában szabták meg, emiatt több ezer kilométeren kell megerősíteni az aszfaltot. A statisztikák szerint az utak 23 százaléka kifejezetten gyenge, tíz százaléka pedig nem megfelelő minőségű.

Jóllehet az UKIG valamivel többől gazdálkodhat jövőre, több munkája is lesz. Már ha valóra válik a Népszabadság feltételezése, hogy a 2007-2013 között hazánkba érkező közlekedéssel kapcsolatos uniós támogatásokért az UKIG felel majd. Ez összesen 1700 milliárd forintot jelent.