EU-s pénzből újul meg fél Magyarország

Az idén szinte minden második hazai város központja átalakul az erre a célra megnyílt uniós forrásoknak köszönhetően. A Magyar Urbanisztikai Társaság szerint fontos azonban, hogy ne csak az utcakövek, falak újuljanak meg, hanem a helyi lakosság számára használható, élhető és szerethető városrészek jöjjenek létre.

A MUT közleménye szerint ezt igyekszik elősegíteni többek között az által, hogy három szakmai díjjal is értékelni kívánja a minőségi városfejlesztési törekvéseket. A pályázatokat 2010. január 14-én hirdette meg Aczél Gábor, a MUT elnöke, és Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezetője.

Látványos építkezési boom várható a 2010-es évben az uniós városfejlesztési pályázatok eredményhirdetését követően. A MUT becslései szerint szinte minden második városban beruházások fognak indulni az uniós forrásokból. A későbbiekben pedig azokon településeken is kezdődhetnek munkálatok, amelyek pályáztak ugyan, de nem nyertek, hiszen várhatóan ők is igyekezni fognak kidolgozott elképzeléseiket, rendelkezésre álló terveiket megvalósítani.

A MUT közleménye szerint az urbanisztikai szakma már tavaly, a pályázatok kiírását megelőzően is igyekezett felhívni a figyelmet a várostervezők példátlan lehetőségére és felelősségére, és az értékmegőrzés és -teremtés fontosságára ebben a folyamatban. A mostani munkálatok ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra is meghatározhatják egy város arculatát. Másrészt egyszeri ez a lehetőség azért is, mert a következő három évben érkezik hazánkba utoljára jelentős volumenű uniós forrás, amelyből önfenntartó folyamatokat kell tudni elindítani, a gazdasági szereplők számára vonzó környezetet teremteni.

A MUT szerint a következő időszak sajátossága, hogy a városközpontok fejlesztése mellett országszerte elindulnak a szociális városrehabilitációs projektek is. Ez az a terület, amely valódi paradigmaváltást igényel a beruházóktól, megrendelőktől egyaránt. A szociális városrehabilitációban ugyanis az egyszerű műszaki beavatkozások mellett lényegesen nagyobb hangsúlyt fognak kapni a különböző közösségépítő humán alkalmasságnövelő programelemek. Ez olyan tevékenységek aktív megvalósítását is szükségessé teszi, amelyek eddig nem tartoztak az urbanisztika mindennapjai közé. Ilyenek például a különböző foglalkoztatásra való felkészítő programok, továbbképzések, humánerőforrás-fejlesztés, vagy éppen a városmarketingben való gondolkodás. Ez a folyamat várhatóan nem lesz egyszerű és magától értetődően gördülékeny. Az ilyen projekteket megvalósító városoknak sok segítségre, ezen belül sokrétű információra van szükségük a minél hatékonyabb munka érdekében. Remélhetőleg megváltozik a tervezési munka kommunikációja is, hiszen azok a sokszereplős eljárások, amelyek egy városrész megújításhoz szükségesek, egyre nagyobb mértékben igénylik a partnerek közötti információcserét, illetve a potenciális partnerek irányába történő kommunikációt.

A MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft., mint az ENSZ Habitat magyarországi információs irodája a lakásüggyel kapcsolatos szakmai gondolkodásban is részt kíván venni. Az ENSZ Habitat most egy nemzetközi kutatásra is készül, amely a közép-kelet-európai városok helyzetét, jellemző folyamatait vizsgálja. Ennek keretén belül a MUT kezdeményezésére szeretne egy városfejlesztési indexet is kialakítani, amely objektív mutatók alapján rendszeresen és összehasonlítható módon vizsgálja az egyes városok fejlődési tendenciát.